HU/SB 4.10.21
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
21. VERS
- apaśyamānaḥ sa tadātatāyinaṁ
- mahā-mṛdhe kañcana mānavottamaḥ
- purīṁ didṛkṣann api nāviśad dviṣāṁ
- na māyināṁ veda cikīrṣitaṁ janaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
apaśyamānaḥ—miközben nem látott; saḥ—Dhruva; tadā—akkor; ātatāyinam—felfegyverzett ellenséges katonák; mahā-mṛdhe—e hatalmas csatatéren; kañcana—bármennyi; mānava-uttamaḥ—az emberi lények legkiválóbbja; purīm—a város; didṛkṣan—látni kívánta; api—bár; na āviśat—nem lépett be; dviṣām—az ellenségnek; na—nem; māyinām—a misztikusoknak; veda—ismeri; cikīrṣitam—a terveket; janaḥ—bárki.
FORDÍTÁS
Dhruva Mahārāja, a legkiválóbb emberi lény látta, hogy a hatalmas csatatéren egyetlen felfegyverzett ellenséges katona sem maradt. Szerette volna megnézni Alakāpurī városát, de azt gondolta magában: „Senki sem ismeri a misztikus yakṣák terveit.”