HU/SB 4.11.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

sa tvaṁ harer anudhyātas
tat-puṁsām api sammataḥ
kathaṁ tv avadyaṁ kṛtavān
anuśikṣan satāṁ vratam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—az az ember; tvam—te; hareḥ—a Legfelsőbb Úr által; anudhyātaḥ—mindig emlékezni; tat—Övé; puṁsām—a bhakták által; api—szintén; sammataḥ—nagyra becsült; katham—miért; tu—akkor; avadyam—szörnyű (cselekedet); kṛtavān—elkezdted; anuśikṣan—példát mutatva; satām—a szenteknek; vratam—fogadalom.


FORDÍTÁS

Az Úr tiszta bhaktája vagy, ezért az Úr mindig gondol rád, s bensőséges hívei szintén mind nagy becsben tartanak. Életeddel példát kell mutatnod. Csodálkozom tehát, hogyan tehettél ilyen szörnyűséget!


MAGYARÁZAT

Dhruva Mahārāja tiszta bhakta volt, s mindig az Úrra gondolt. Az Úr viszonozza ezt, és szintén mindig gondol azokra a tiszta bhaktáira, akik a nap huszonnégy órájában egyedül Rá gondolnak. Ahogy egy tiszta bhaktának az Úr jelent mindent, úgy az Úrnak is tiszta bhaktái jelentenek mindent. Svāyambhuva Manu erre a tényre hívta fel Dhruva Mahārāja figyelmét: „Nemcsak tiszta bhakta vagy, de az Úr minden tiszta bhaktája megbecsül téged. Mindig olyan példamutatóan kell cselekedned, hogy mások tanulhassanak tőled. Ilyen körülmények között megdöbbentő, hogy annyi bűntelen yakṣát elpusztítottál!”