HU/SB 4.11.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

tais tigma-dhāraiḥ pradhane śilī-mukhair
itas tataḥ puṇya-janā upadrutāḥ
tam abhyadhāvan kupitā udāyudhāḥ
suparṇam unnaddha-phaṇā ivāhayaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

taiḥ—azok által; tigma-dhāraiḥ—amelyek hegyesek voltak; pradhane—a csatatéren; śilī-mukhaiḥ—nyilak; itaḥ tataḥ—helyenként; puṇya-janāḥ—a yakṣák; upadrutāḥ—nagyon zaklatottan; tam—Dhruva Mahārāja felé; abhyadhāvan—rohantak; kupitāḥ—dühösen; udāyudhāḥ—felemelt fegyverekkel; suparṇam—Garuḍa felé; unnaddha-phaṇāḥ—emelt csuklyával; iva—mint; ahayaḥ—kígyók.


FORDÍTÁS

A hegyes nyilak rémülettel töltötték el az ellenséges yakṣákat, akik így szinte eszméletüket vesztették. Néhányak közülük azonban a csatatéren Dhruva Mahārāja elleni dühükben valahogy összeszedték fegyvereiket, s támadásba lendültek. Ahogy a kígyók sietnek emelt csuklyával Garuḍa felé, aki felingerelte őket, úgy készültek most a yakṣák, hogy magasba emelt fegyvereikkel legyőzzék Dhruva Mahārāját.