HU/SB 4.15.7


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

maitreya uvāca
praśaṁsanti sma taṁ viprā
gandharva-pravarā jaguḥ
mumucuḥ sumano-dhārāḥ
siddhā nṛtyanti svaḥ-striyaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

maitreyaḥ uvāca—a nagy bölcs, Maitreya mondta; praśaṁsanti sma—dicsőítette, magasztalta; tam—őt (Pṛthut); viprāḥ—a brāhmaṇák; gandharva-pravarāḥ—a gandharvák legkiválóbbjai; jaguḥ—énekeltek; mumucuḥ—szórtak; sumanaḥ-dhārāḥ—virágesőt; siddhāḥ—a Siddhalokán élők; nṛtyanti—táncoltak; svaḥ—a mennyei bolygók; striyaḥ—hölgyei (az apsarāk).


FORDÍTÁS

A bölcs Maitreya tovább folytatta: Kedves Vidurajī! A brāhmaṇák mindannyian dicsőíteni és magasztalni kezdték Pṛthu királyt, s a Gandharvaloka legkiválóbb énekesei zengték dicsőségét. A Siddhaloka lakói virágesőt szórtak, a mennyei bolygók szépséges leányai pedig eksztázisban táncra perdültek.