HU/SB 4.17.28


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

evaṁ manyumayīṁ mūrtiṁ
kṛtāntam iva bibhratam
praṇatā prāñjaliḥ prāha
mahī sañjāta-vepathuḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam—így; manyu-mayīm—nagyon dühös; mūrtim—formát; kṛta-antam—a halál személyisége, Yamarāja; iva—mint; bibhratam—birtokolva; praṇatā—meghódolt; prāñjaliḥ—összetett kezekkel; prāha—mondta; mahī—a Föld bolygó; sañjāta—felkelt; vepathuḥ—egész testében remegve.


FORDÍTÁS

Ekkor Pṛthu Mahārāja éppen olyan lett, mint Yamarāja. Egész teste dühösnek látszott    —    ő maga volt a megszemélyesült düh. A Föld bolygó meghallgatta szavait, majd remegve meghódolt, s összetett kezekkel így szólt:


MAGYARÁZAT

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a bűnösök számára maga a halál, míg a bhakták számára a leghőbben szeretett Úr. A Bhagavad-gītāban (BG 10.34) az Úr azt mondja: mṛtyu sarva-haraś cāham. „Én vagyok a mindent elpusztító halál.” A kételkedő hitetleneket, akik kétségbe vonják Isten megjelenését, az Istenség Legfelsőbb Személyisége akkor fogja felszabadítani, amikor halálként jelenik meg előttük. Hiraṇyakaśipu például szembeszegült az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hatalmával, de az Úr megjelent előtte Nṛsiṁhadeva formájában, s végzett vele. A Föld bolygó szintén a halál személyiségének látta Pṛthu Mahārāját, s látta, hogy ő a megszemélyesült düh is, ezért aztán remegni kezdett. Senki, semmilyen körülmények között sem szállhat szembe az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hatalmával. Sokkal jobb, ha meghódol Neki, s mindig az Ő oltalmát keresi.