HU/SB 4.20.4
4. VERS
- puruṣā yadi muhyanti
- tvādṛśā deva-māyayā
- śrama eva paraṁ jāto
- dīrghayā vṛddha-sevayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
puruṣāḥ—emberek; yadi—ha; muhyanti—megzavarodnak; tvādṛśāḥ—mint te; deva—a Legfelsőbb Úrnak; māyayā—az energiájától; śramaḥ—erőfeszítés; eva—bizonyára; param—csak; jātaḥ—létrejött; dīrghayā—hosszú ideig; vṛddha-sevayā—a feljebbvalók szolgálatával.
FORDÍTÁS
Ha anyagi energiám elsodor téged, egy olyan embert, aki igazán magas szinten állsz, hiszen követed a hajdani ācāryák utasításait, akkor egész fejlődésedre úgy tekinthetsz, hogy csupán az idődet vesztegetted.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a vṛddha-sevayā szó nagyon fontos. A vṛddha jelentése „öreg”, a sevayā pedig azt jelenti: „a szolgálat által”. Tökéletes tudást az ācāryáktól, a felszabadult lelkektől kaphatunk. Senkinek sem lehet tökéletes tudása, ha nem a paramparātól tanult. Pṛthu Mahārāja a paramparā láncolattól teljes képzést kapott, ezért nem szabad közönséges embernek tekintenünk. Azt a közönséges embert, aki egyedül a testi létet fogadja el, az anyagi természet kötőerői mindig megtévesztik.