HU/SB 4.20.7
7. VERS
- ekaḥ śuddhaḥ svayaṁ-jyotir
- nirguṇo ’sau guṇāśrayaḥ
- sarva-go ’nāvṛtaḥ sākṣī
- nirātmātmātmanaḥ paraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ekaḥ—egy; śuddhaḥ—tiszta; svayam—önvaló; jyotiḥ—ragyogó; nirguṇaḥ—anyagi tulajdonságok nélküli; asau—az; guṇa-āśrayaḥ—a jó tulajdonságok tárháza; sarva-gaḥ—bárhová tud menni; anāvṛtaḥ—anélkül hogy az anyag befedné; sākṣī—tanú; nirātmā—másik önvaló nélkül; ātma-ātmanaḥ—a testhez és az elméhez képest; paraḥ—transzcendentális.
FORDÍTÁS
Az egyéni lélek egyetlen, tiszta, önragyogó és nem anyagi. Minden jó tulajdonság tárháza Ő, a mindent átható, akit nem fed be az anyag, s aki minden cselekedet tanúja. Teljesen különbözik minden más élőlénytől, és transzcendentális minden testet öltött lélekhez képest.
MAGYARÁZAT
Az előző versben két fontos szó szerepelt: asaṁsaktaḥ, „nem kötődik”, és budhaḥ, azaz „teljesen tudatos mindenről”. Teljesen tudatosnak lenni azt jelenti, hogy az embernek ismernie kell saját örök helyzetét, valamint az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a helyzetét. Śrī Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura szerint az Úr Viṣṇu ebben a versben Önmagáról, azaz a Paramātmāról beszél. A Paramātmā mindig különbözik a testet öltött lélektől és az anyagi világtól, ezért parának nevezik. Ez a para, az Istenség Legfelsőbb Személyisége eka, azaz „egyetlen”. Az Úr egy, míg az anyagi világban testet öltött, feltételekhez kötött lelkek sokféle formában léteznek. Vannak félistenek, emberi lények, fák, madarak, méhek és így tovább; ezért aztán nem eka, hanem számtalan élőlény létezik. Ahogy azt a Védák megerősítik: nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām. Az anyagi világ útvesztőjébe tévedt számtalan élőlény közül egyik sem tiszta, azonban az Istenség Legfelsőbb Személyisége tiszta, s nem kötődik semmihez. Az élőlények nem ragyognak, mert befedi őket az anyagi test, míg az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Paramātmā önragyogó. Az élőlényeket amiatt, hogy az anyagi természet kötőerői beszennyezik őket, saguṇának hívják, míg a Paramātmā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége nirguṇa, mert az anyagi kötőerők nincsenek Rá hatással. Az élőlények, akiket az anyagi kötőerők tartanak fogva, guṇāśriták, míg az Istenség Legfelsőbb Személyisége guṇāśraya. A feltételekhez kötött lélek látását anyagi szennyezettség takarja el, ezért nem láthatja tettei okát, és nem láthatja előző életeit sem. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akit nem borít anyagi test, az élőlény valamennyi cselekedetének tanúja. Azonban az élőlény és Paramātmā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége egyaránt ātmāk, azaz lelkek. Természetüket tekintve megegyeznek, mégis sokban különböznek egymástól, különösen a hat fenség tekintetében, amellyel az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljes mértékben rendelkezik. Teljes tudás azt jelenti, hogy a jīva-ātmānak, az élőlénynek ismernie kell a saját és a Legfelsőbb helyzetét. Ez a teljes tudás.