HU/SB 4.20.8
8. VERS
- ya evaṁ santam ātmānam
- ātma-sthaṁ veda pūruṣaḥ
- nājyate prakṛti-stho ’pi
- tad-guṇaiḥ sa mayi sthitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—bárki, aki; evam—így; santam—létezve; ātmānam—az egyéni ātmā és az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Paramātmā; ātma-stham—a testében lakozik; veda—tudja; pūruṣaḥ—személy; na—soha; ajyate—befolyásolja; prakṛti—az anyagi természetben; sthaḥ—van; api—bár; tat-guṇaiḥ—a természet anyagi kötőerői; saḥ—az ilyen ember; mayi—Bennem; sthitaḥ—van.
FORDÍTÁS
Aki teljes tudással rendelkezik a Paramātmāról és az ātmāról, arra annak ellenére, hogy az anyagi természetben él, sohasem hatnak az anyagi természet kötőerői, mert mindig transzcendentális szerető szolgálatomba merül.
MAGYARÁZAT
Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenik az anyagi világban, az anyagi természet kötőerői nem befolyásolják. Ehhez hasonlóan azokra sem hatnak az anyagi kötőerők, akik örökké kapcsolatban állnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, még az anyagi testben vagy az anyagi világban sem. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 14.26) nagyon szépen elmagyarázza:
- māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa
- bhakti-yogena sevate
- sa guṇān samatītyaitān
- brahma-bhūyāya kalpate
„Aki rendíthetetlenül végzi az Úr odaadó szolgálatát, az túllép az anyagi kötőerőkön, és eljut a Brahman megvalósításáig.” Ezzel kapcsolatban Śrīla Rūpa Gosvāmī azt mondja, hogy azt, aki a testét, a szavait és az elméjét mindig az Úr szolgálatában használja, felszabadultnak kell tekinteni, annak ellenére, hogy az anyagi világban él.