HU/SB 4.22.52
52. VERS
- gṛheṣu vartamāno ’pi
- sa sāmrājya-śriyānvitaḥ
- nāsajjatendriyārtheṣu
- iraham-matir arkavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
gṛheṣu—otthon; vartamānaḥ—jelen van; api—bár; saḥ—Pṛthu király; sāmrājya—az egész birodalom; śriyā—gazdagság; anvitaḥ—elmerülve benne; na—sohasem; asajjata—vonzódott; indriya-artheṣu—az érzékkielégítéshez; niḥ—sem; aham—én vagyok; matiḥ—megfontolás; arka—a nap; vat—mint.
FORDÍTÁS
Pṛthu Mahārāja, aki birodalma virágzásának köszönhetően nagyon gazdag volt, otthon maradt mint családfenntartó. Mivel sohasem hajlott arra, hogy gazdagságát érzékei kielégítésére használja, nem ragaszkodott kincseihez, akár a nap, amelyet semmilyen körülmény sem befolyásol.
MAGYARÁZAT
A gṛheṣu szó fontos ebben a versben. A négy āśrama — a brahmacarya, a gṛhastha, a vānaprastha és a sannyāsa — közül csak a gṛhasthának, a családosnak szabad kapcsolatot tartania nőkkel, így a bhakta számára a gṛhastha-āśrama egyfajta engedély az érzékkielégítésre. Pṛthu Mahārāja rendkívüli személyiség volt, mert bár engedélyt kapott rá, hogy családos maradjon, és bár királyságában hatalmas gazdagsággal rendelkezett, sohasem törődött az érzékkielégítéssel. Ez a különleges jel megmutatta, hogy ő az Úr tiszta bhaktája. Egy tiszta bhakta sohasem vonzódik az érzékkielégítéshez, következésképpen felszabadult szinten áll. Az anyagi életben az ember saját elégedettségét keresve az érzékkielégítésbe merül, de az odaadó vagy felszabadult életben célja az, hogy az Úr érzékeinek okozzon örömet.
Ez a vers a naphoz hasonlítja Pṛthu Mahārāját (arka-vat). A nap néha ürülékre, vizeletre és megannyi más szennyes dologra is süt, mivel azonban hatalma korlátlan, a szenny, amellyel kapcsolatba kerül, soha sincs rá hatással, sőt fénye sterilizálja és megtisztítja a szennyezett és piszkos helyeket. Éppen így egy bhakta talán sok anyagi tettet végez, ám tettei sohasem befolyásolják, mert nem vágyik az érzékkielégítésre, hanem minden anyagi tevékenységet összeköt az Úr szolgálatával. Egy tiszta bhakta tudja, hogyan használjon fel mindent az Úr szolgálatában, ezért az anyagi cselekedetek soha sincsenek rá hatással — transzcendentális szándékával inkább megtisztítja az ilyen cselekedeteket. Erről a Bhakti-rasāmṛta-sindhu is ír. Sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam: a bhakta célja az, hogy teljesen megtisztuljon az Úr szolgálatában, s az anyagi megjelölések többé ne legyenek hatással rá.