HU/SB 4.23.16
16. VERS
- khāny ākāśe dravaṁ toye
- yathā-sthānaṁ vibhāgaśaḥ
- kṣitim ambhasi tat tejasy
- ado vāyau nabhasy amum
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
khāni—az érzékszervek különböző nyílásai a testben; ākāśe—az égbe; dravam—a folyékony szubsztancia; toye—a vízbe; yathā-sthānam—a megfelelő helyzet szerint; vibhāgaśaḥ—ahogy fel vannak osztva; kṣitim—föld; ambhasi—a vízbe; tat—az; tejasi—a tűzbe; adaḥ—a tűz; vāyau—a levegőbe; nabhasi—az éterbe; amum—azt.
FORDÍTÁS
A különböző testrészek eltérő helyzetének megfelelően Pṛthu Mahārāja az érzékek nyílásait az éterbe, a test folyadékait, a vért és a különféle váladékokat a víz összességébe, majd a földet a vízbe, a vizet a tűzbe, a tüzet a levegőbe, a levegőt az éterbe merítette, és így tovább.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben két szó nagyon fontos: yathā-sthānaṁ vibhāgaśaḥ. A Śrīmad-Bhāgavatam Második Énekének ötödik fejezetében az Úr Brahmā érthetően elmondta Nāradának, hogyan ment végbe a teremtés, és lépésről lépésre leírta az érzékek pontos felosztását, az érzékek irányítóját, az érzékek tárgyait és az anyagi elemeket. Azt is elmagyarázta, hogyan jöttek létre egymás után: az éterből a levegő, a levegőből a tűz, a tűzből a víz, a vízből a föld és így tovább. Fontos, hogy részletesen ismerjük e kozmikus megnyilvánulás teremtésének folyamatát. A Legfelsőbb Úr az anyagi testet is ugyanezzel a folyamattal teremtette. Miután az Istenség Személyisége belép az univerzumba, egymás után teremti a kozmikus megnyilvánulásokat. Ugyanígy az élőlény, miután anyja méhébe kerül, szert tesz durva és finom testére, s az alkotórészeket ehhez az éter, a levegő, a tűz, a víz és a föld összessége adja. A yathā-sthānaṁ vibhāgaśaḥ szavak jelzik, hogy az embernek ismernie kell a teremtés folyamatát, és meditálnia kell visszafelé a teremtő folyamaton, és ezáltal meg kell szabadulnia az anyagi szennyezettségtől.