HU/SB 4.24.41
41. VERS
- pravṛttāya nivṛttāya
- pitṛ-devāya karmaṇe
- namo ’dharma-vipākāya
- mṛtyave duḥkha-dāya ca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pravṛttāya—hajlandóság; nivṛttāya—idegenkedés; pitṛ-devāya—a Pitṛloka urának; karmaṇe—a gyümölcsöző cselekedetekből következő tettnek; namaḥ—tiszteletet ajánlva; adharma—vallástalan; vipākāya—az eredménynek; mṛtyave—a halálnak; duḥkha-dāya—minden nyomorúságos körülmény oka; ca—is.
FORDÍTÁS
Drága Uram! Te ügyelsz a jámbor cselekedetek eredményeire, Te vagy a hajlandóság, az idegenkedés és az ezekből következő cselekedetek. Te vagy a nyomorúságos életkörülmények oka, melyet a vallástalanság okoz, ezért Te vagy a halál is. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked!
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenki szívében jelen van, és Tőle ered az élőlény vonzalma és ellenszenve. A Bhagavad-gītā (BG 15.15) megerősíti:
- sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo
- mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca
„Én mindenki szívében ott lakozom, s Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.”
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége arra készteti az asurákat, hogy elfelejtsék Őt, a bhaktákat pedig arra, hogy emlékezzenek Rá. Az élőlényben megnyilvánuló ellenszenv az Istenség Legfelsőbb Személyiségének köszönhető. A Bhagavad-gītā (BG 16.7) kijelenti: pravṛttiṁ ca nivṛttiṁ ca janā na vidur āsurāḥ, az asurák nem tudják, milyen tettekhez kell, és milyen tettekhez nem szabad vonzódniuk. Noha az asurák ellenzik az odaadó szolgálatot, tudnunk kell, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége az oka, hogy erre hajlanak. Mivel nem szeretik az Úr odaadó szolgálatát végezni, az Úr belülről megadja nekik az intelligenciát, hogy felejtsenek. A közönséges karmīk a Pitṛlokára szeretnének eljutni, ahogyan azt a Bhagavad-gītā (BG 9.25) is megerősíti. Yānti deva-vratā devān pitṝn yānti pitṛ-vratāḥ: „A félisteneket imádók a félistenek között fognak újraszületni, az ősatyák imádói az ősatyákhoz jutnak.”
Ebben a versben a duḥkha-dāya szó szintén nagyon fontos, mert azok, akik nem bhakták, örök időkre a születés és halál körforgásában őrlődnek. Ez egy rendkívül szánalomra méltó helyzet. Az élőlény tettei alapján kerül bizonyos életfeltételek közé, s emiatt az asurákra, az abhaktákra nyomorúságos körülmények várnak.