HU/SB 4.24.68
68. VERS
- atha tvam asi no brahman
- paramātman vipaścitām
- viśvaṁ rudra-bhaya-dhvastam
- akutaścid-bhayā gatiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezért; tvam—Te, Uram; asi—vagy; naḥ—miénk; brahman—ó, Legfelsőbb Brahman; parama-ātman—ó, Felsőlélek; vipaścitām—a tanult bölcseknek; viśvam—az egész univerzum; rudra-bhaya—fél Rudrától; dhvastam—elpusztult; akutaścit-bhayā—kétségtelenül mentes a félelemtől; gatiḥ—végcél.
FORDÍTÁS
Drága Uram! Az igazán bölcsek a Legfelsőbb Brahmanként és a Felsőlélekként ismernek Téged. Noha az egész univerzum fél az Úr Rudrától, aki végül mindent elpusztít, a tanult bhakták számára Te vagy mindenki félelemtől mentes végcélja.
MAGYARÁZAT
E kozmikus megnyilvánulás megteremtését, fenntartását és megsemmisítését három úr végzi — Brahmā, Viṣṇu és Śiva (Maheśvara). Az anyagi test a megsemmisítéskor elpusztul. Mind a kozmikus testre, mind pedig a parányi egységre, az egyéni élőlény testére pusztulás vár, amikor minden véget ér. A bhakták azonban nem félnek a test megsemmisülésétől, mert biztosak benne, hogy a megsemmisülés után hazatérnek, vissza Istenhez (tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti so ’rjuna).
Ha valaki szigorúan követi az odaadó szolgálat folyamatát, akkor nem fél a haláltól, mert sorsa az, hogy hazatérjen, vissza Istenhez. Az abhakták félnek a haláltól, mert semmi biztosat nem tudnak, merre vezet majd útjuk a halál után, s milyen testet kapnak a következő életükben. A rudra-bhaya szó fontos ebben a versben, mert maga Rudra, az Úr Śiva beszél a „Rudrától való félelem”-ről. Ez arra utal, hogy sok Rudra van — szám szerint tizenegy —, és az a Rudra, aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ezt az imát ajánlja (vagyis az Úr Śiva), különbözik a többi Rudrától, noha épp olyan hatalmas, mint ők. Ebből arra következtethetünk, hogy mindegyik Rudra fél a másiktól, mert mindegyikük a kozmikus megnyilvánulás elpusztítója. A bhaktán kívül mindenki fél Rudrától, még maga Rudra is. A bhakta azonban sohasem fél tőle, mert mindig biztonságban van: az Úr lótuszlábának védelmét élvezi. Ahogyan Śrī Kṛṣṇa mondja a Bhagavad-gītāban (BG 9.31), kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati: „Kedves Arjunám! Hirdesd mindenkinek, hogy tiszta bhaktám semmilyen körülmények között nem vész el!”