HU/SB 4.24.77
77. VERS
- vindate puruṣo ’muṣmād
- yad yad icchaty asatvaram
- mad-gīta-gītāt suprītāc
- chreyasām eka-vallabhāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vindate—elér; puruṣaḥ—egy bhakta; amuṣmāt—az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől; yat yat—azt, amit; icchati—vágyik; asatvaram—szilárd lévén; mat-gīta—általam énekelt; gītāt—a dal által; su-prītāt—az Úrtól, aki nagyon elégedett; śreyasām—minden áldásnak; eka—egy; vallabhāt—a legkedvesebbtől.
FORDÍTÁS
Minden kedvező áldás középpontjában az Istenség Legfelsőbb Személyisége áll. Az az emberi lény, aki ezt az általam elénekelt dalt énekli, elégedetté teheti Őt. Az ilyen bhakta, aki rendíthetetlenül végzi az Úr odaadó szolgálatát, a Legfelsőbb Úrtól mindent megkaphat, amire csak vágyik.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 6.20-23) ez áll: yaṁ labdhvā cāparaṁ lābhaṁ manyate nādhikaṁ tataḥ, ha valaki elnyeri az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét, nincs semmi más, amire vágyhatna, s nem vágyik semmi más áldásra. Amikor Dhruva Mahārāja a lemondásai következtében tökéletessé vált, és szemtől szemben megpillanthatta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr felajánlotta neki, hogy bármilyen áldást megkaphat, bármit, amit csak akar. Dhruva Mahārāja azonban azt válaszolta, hogy nem vágyik semmire, mert tökéletesen elégedett azzal az áldással, hogy láthatja az Urat. A Legfelsőbb Úr szolgálatán kívül mindent, amit akarunk, illúziónak, māyānak neveznek. Śrī Caitanya Mahāprabhu azt mondta: jīvera ’svarūpa’ haya — kṛṣṇera ’nitya-dāsa’ (Cc. Madhya 20.108). Minden élőlény az Úr örök szolgája, ezért amikor valaki az Úr szolgálatát végzi, megvalósítja az élet legmagasabb rendű tökéletességét. Egy hű szolga ura kegyéből bármilyen vágyat teljesíthet, s aki elmerül az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, annak nincs mire vágynia ezen kívül. Minden vágya teljesült csupán azzal, hogy állandóan az Úr szerető szolgálatát végzi. Az Úr Śiva megmutatja nekünk, hogy bármelyik bhakta sikert érhet el pusztán azoknak az imáknak az éneklésével, amelyeket ő elmondott.