HU/SB 4.25.3
3. VERS
- prācīnabarhiṣaṁ kṣattaḥ
- karmasv āsakta-mānasam
- nārado ’dhyātma-tattva-jñaḥ
- kṛpāluḥ pratyabodhayat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prācīnabarhiṣam—Prācīnabarhiṣat királynak; kṣattaḥ—ó, Vidura; karmasu—gyümölcsöző cselekedetekben; āsakta—ragaszkodó; mānasam—ilyen gondolkodással; nāradaḥ—Nārada, a nagy bölcs; adhyātma—spiritualizmus; tattva-jñaḥ—aki ismeri az igazságot; kṛpāluḥ—könyörületes lévén; pratyabodhayat—utasításokat adott.
FORDÍTÁS
Miközben a hercegek szigorú lemondásokat végeztek a vízben, apjuk különféle gyümölcsöző tetteket hajtott végre. Ekkor a nagy szent, Nārada, minden lelki élet mestere és tanítója megszánta a királyt, s elhatározta, hogy a lelki életre fogja oktatni.
MAGYARÁZAT
Ahogy Prabodhānanda Sarasvatī Ṭhākura, az Úr Caitanya nagy bhaktája rámutatott, a kaivalya, vagyis a Brahman-sugárzásba merülés éppen olyan, mintha a pokolba mennénk. Azt is kijelenti, hogy a mennyei élet élvezete reményében a felsőbb bolygórendszerekbe felemelkedni csupán rémálom. Ez azt jelenti, hogy egy bhakta nem tulajdonít semmilyen fontosságot a karmīk és a jñānīk végső céljának. A karmīk végső célja az, hogy felemelkedjenek s eljussanak a mennyek országába, a jñānīké pedig az, hogy a Brahman-sugárzásba merüljenek. Természetesen a jñānīk magasabb szinten állnak, mint a karmīk. Ezt az Úr Caitanya is megerősíti. Koṭi-karmaniṣṭha-madhye eka ’jñānī’ śreṣṭha: „Egy jñānī, azaz imperszonalista jobb, mint sok ezer gyümölcsöző tettet végző ember.” (Cc. Madhya 19.147) Egy bhakta éppen ezért soha nem lép a karma, azaz a gyümölcsöző cselekedetek révén történő felemelkedés útjára. Amikor Nārada Muni látta, hogy Prācīnabarhiṣat király gyümölcsöző cselekedeteket végez, megszánta. Ha összehasonlítjuk a világi tetteket végzőkkel, azok, akik yajñāk bemutatásával törekszenek arra, hogy a felsőbb bolygórendszerekbe jussanak, kétségtelenül magasabb szinten állnak. A tiszta odaadó szolgálatban azonban a karmát és a jñānát egyaránt zavaró vonásnak tekintik, melyet az illuzórikus energia hoz létre.