HU/SB 4.25.39


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


39. VERS

dharmo hy atrārtha-kāmau ca
prajānando ’mṛtaṁ yaśaḥ
lokā viśokā virajā
yān na kevalino viduḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dharmaḥ—vallásos szertartás; hi—bizonyára; atra—itt (ebben a gṛhastha-āśramában, azaz családos életben); artha—anyagi gyarapodás; kāmau—érzékkielégítés; ca—és; prajā-ānandaḥ—az utódok okozta öröm; amṛtam—az áldozat eredményei; yaśaḥ—hírnév; lokāḥ—bolygórendszerek; viśokāḥ—bánkódás nélkül; virajāḥ—betegség nélkül; yān—amelyik; na—soha; kevalinaḥ—a transzcendentalisták; viduḥ—ismerik.


FORDÍTÁS

A leány így folytatta: Ebben az anyagi világban a családos élet minden boldogságot megad a vallás, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a gyermekek, fiak és unokák nemzése terén. Azután az ember felszabadulásra és anyagi hírnévre vágyhat. A házas ember nagyra értékeli az áldozatok eredményeit, amelyek képessé teszik rá, hogy felemelkedjen a felsőbb bolygórendszerekbe. Ez az anyagi boldogság gyakorlatilag ismeretlen a transzcendentalisták előtt    —    ők még elképzelni sem tudnak ilyen boldogságot.


MAGYARÁZAT

A Védák utasításai szerint két út van, melyet az ember tettei során követhet. Az egyiket pravṛtti-mārgának, a másikat nivṛtti-mārgának nevezik. Mindkét útnak a vallásos élet az alapelve. Az állati létre csak a pravṛtti-mārga jellemző. Pravṛtti-mārga érzéki élvezetet jelent, nivṛtti-mārga pedig lelki fejlődést. Az állatok és a démonok úgy élnek, hogy mit sem tudnak a nivṛtti-mārgáról, és a pravṛtti-mārgáról sincs valódi képük. A pravṛtti-mārga azt jelenti, hogy még ha valaki hajlik is az érzékkielégítésre, vágyait a Védák elveinek útmutatása szerint elégíti ki. Például mindenkiben megvan a vágy a nemi életre, s a démonikus civilizációban mindenki korlátozás nélkül élvezheti. A védikus kultúrában azonban a Védák utasításait követve élnek szexuális életet az emberek. A Védák tehát útmutatást adnak a civilizált emberi lényeknek, hogy kielégíthessék az érzékkielégítésre irányuló vágyaikat.

A nivṛtti-mārgán, a transzcendentális megvalósítás útján ezzel szemben a nemi élet teljesen tiltott. A társadalmat négy rendre osztják: brahmacarya, gṛhastha, vānaprastha és sannyāsa. A Védák utasításai szerint a pravṛtti-mārga egyedül a családos életben ajánlatos illetve elfogadható. A brahmacarya, a vānaprastha és a sannyāsa rendben nincs lehetőség a szexuális kapcsolatra.

Ebben a versben a leány csak a pravṛtti-mārgát pártolja, a nivṛtti-mārga útját ellenzi. Egyértelműen kijelenti, hogy a yatik, a transzcendentalisták, akik csak a lelki élettel törődnek (kaivalya), nem tudják elképzelni a pravṛtti-mārgából származó boldogságot. Más szóval az, aki a Védák elveit követi, nemcsak ebben az életében boldog az anyagi életet élvezve, hanem a mennyei bolygókra emelkedve a következő életében is. Az ilyen ember jelenlegi életében minden anyagi kincset megkap (például fiakat és unokákat), mert rendszeresen elvégzi a különféle vallásos szertartásokat. A születés, az öregkor, a betegség és a halál anyagi szenvedés, de akik a pravṛtti-mārgát követik, azok különféle vallásos szertartásokat végeznek a születés, öregkor, betegség és halál bekövetkeztekor. Nem törődnek a születés, az öregkor, a betegség és a halál okozta szenvedésekkel, hanem megszállottan csupán ahhoz ragaszkodnak, hogy a védikus rítusok szerint elvégezzék a megfelelő szertartásokat.

A valóság azonban az, hogy a pravṛtti-mārga alapja a nemi élet. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 7.9.45) kijelenti: yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham. Azt a házasembert, aki túlságosan ragaszkodik a pravṛtti-mārgához, valójában gṛhamedhīnek hívják, nem pedig gṛhasthának. Noha a gṛhastha érzékkielégítésre vágyik, a Védák utasításai szerint cselekszik. A gṛhamedhī viszont, akit csak az érzékkielégítés érdekel, nem követ semmilyen védikus utasítást. A szexuális élet híve, és fiainak és lányainak is megengedi, hogy nemi életet éljenek, s ezzel lehetetlenné tegyék, hogy életük dicsőségesen végződjék. A gṛhastha a jelenlegi és a következő életében is élvezi a nemi életet, ám a gṛhamedhī nem tudja, hogy mi lesz a következő életében, mert csak az érdekli, hogyan lehet nemi élvezetben része ebben az életében. Egészében véve, amikor valaki túlságosan vonzódik a szexualitáshoz, akkor nem törődik a transzcendentális lelki élettel. Különösen erre a Kali-korra jellemző, hogy senkit sem érdekel a lelki fejlődés. Még ha egy-egy ritka esetben valaki érdeklődik is iránta, legtöbbször azt látjuk, hogy tévútra lép a lelki életben, mert a rengeteg csaló félrevezeti.