HU/SB 4.28.5
5. VERS
- tasyāṁ prapīḍyamānāyām
- abhimānī purañjanaḥ
- avāporu-vidhāṁs tāpān
- kuṭumbī mamatākulaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasyām—amikor a város; prapīḍyamānāyām—különféle nehézségek közé került; abhimānī—túlságosan elmerült; purañjanaḥ—Purañjana király; avāpa—elért; uru—sok; vidhān—változatos; tāpān—fájdalmak; kuṭumbī—családos ember; mamatā-ākulaḥ—túlságosan befolyásolta a családhoz fűződő ragaszkodás.
FORDÍTÁS
Ekképp fenyegették a várost a katonák és Kālakanyā. Purañjana király, aki túlságosan elmerült a családja iránt érzett szeretetben, Yavana-rāja és Kālakanyā támadása miatt igencsak nehéz helyzetbe került.
MAGYARÁZAT
Amikor a testre utalunk, a külső durva testet értjük alatta különböző végtagjaival együtt, valamint az elmét, az intelligenciát és az egót. Idős korban valamennyi elgyengül, amikor különféle betegségek támadják meg őket, s a test tulajdonosa, az élő lélek nagyon elszomorodik, hogy nem tudja megfelelően használni a tettek mezejét. A Bhagavad-gītā érthetően elmagyarázza, hogy az élőlény a test tulajdonosa (kṣetra-jña), a test pedig a tettek mezeje (kṣetra). Amikor a földet benövi a tövis és a gaz, a gazdának nagyon nehéz megművelnie. Ilyen helyzetben van a szellemi lélek, amikor maga a test válik teherré a betegségek miatt, s az aggodalom, valamint a test funkcióinak általános hanyatlása is külön terhet jelent a test számára.