HU/SB 4.29.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

pravṛttaṁ ca nivṛttaṁ ca
śāstraṁ pañcāla-saṁjñitam
pitṛ-yānaṁ deva-yānaṁ
śrotrāc chruta-dharād vrajet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pravṛttam—az érzéki élvezet folyamata; ca—is; nivṛttam—az elkülönülés folyamata; ca—is; śāstram—szentírás; pañcāla—Pañcāla; saṁjñitam—így jellemzik; pitṛ-yānam—Pitṛlokára menni; deva-yānam—Devalokára menni; śrotrāt—hallással; śruta-dharāt—Śrutadhara társaságában; vrajet—felemelkedhet.


FORDÍTÁS

Nārada Muni folytatta: Az a város, amit Dakṣiṇa-pañcālának neveztem, azokat a szentírásokat képviseli, amelyek a pravṛtti, a gyümölcsöző cselekedetek érzéki élvezete útjának szabályozására szolgálnak. A másik város, Uttara-pañcāla a gyümölcsöző cselekedetek csökkentésére és a tudás gyarapítására tanító szentírásokat képviseli. Az élőlények a két fül segítségével eltérő tudáshoz jutnak, és némelyikük a Pitṛlokára, némelyikük a Devalokára kerül. Ezt a két fül teszi lehetővé.


MAGYARÁZAT

A Védákat śrutiként ismerik, a tudást pedig, amit a hallás útján kapunk tőlük, śruta-dharának nevezik. Ahogy a Bhagavad-gītā elmondja, az élőlény pusztán a hallás folyamata révén eljuthat a félistenek bolygóira vagy a pitāk (ősatyák) bolygóira, sőt még a Vaikuṇṭha bolygókra is. A korábbi fejezetekben már mindezt elmagyaráztuk.