HU/SB 4.29.4
4. VERS
- yadā jighṛkṣan puruṣaḥ
- kārtsnyena prakṛter guṇān
- nava-dvāraṁ dvi-hastāṅghri
- tatrāmanuta sādhv iti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; jighṛkṣan—élvezetre vágyik; puruṣaḥ—az élőlény; kārtsnyena—teljességében; prakṛteḥ—az anyagi természetnek; guṇān—a kötőerői; nava-dvāram—kilenc kapus; dvi—két; hasta—kéz; aṅghri—lábak; tatra—ott; amanuta—gondolta; sādhu—nagyon jó; iti—így.
FORDÍTÁS
Amikor az élőlény teljességükben akarja élvezni az anyagi természet kötőerőit, akkor a sok test közül előnyben részesíti az olyan testet, amelynek kilenc kapuja, két keze és két lába van. Emberi lény vagy félisten akar lenni.
MAGYARÁZAT
Ez egy nagyon szép leírás arról, hogyan kap a lelki lény, Kṛṣṇa szerves része egy anyagi testet saját vágyainak megfelelően. Két kezet, két lábat stb. elfogadva az élőlény teljes mértékben élvezi az anyagi természet kötőerőit. Az Úr Kṛṣṇa így szól a Bhagavad-gītāban (BG 7.27):
- icchā-dveṣa-samutthena
- dvandva-mohena bhārata
- sarva-bhūtāni sammohaṁ
- sarge yānti parantapa
„Ó, Bharata leszármazottja, ó, ellenség legyőzője! Minden élőlény illúzióba születik, megzavarodva a vágyból és a gyűlöletből eredő kettősségektől.”
Az élőlény eredetileg lelki lény, de amikor arra vágyik, hogy élvezze ezt az anyagi világot, lejön e világba. Ebből a versből megérthetjük, hogy az élőlény először egy emberi testet fogad el, de alantas tettei következtében fokozatosan az alacsonyabb létformákba süllyed — állati és növényi fajokba, vízi lények formáiba. A fokozatos fejlődés során az élőlény ismét emberi testet kap, és egy újabb lehetősége támad, hogy kiszabaduljon a lélekvándorlás folyamatából. Ha ismét elszalasztja az emberi test felkínálta lehetőséget, s nem ismeri fel helyzetét, akkor különböző testekben ismét belekerül a születés és halál körforgásába.
Az élőlénynek azt a vágyát, hogy az anyagi világba jöjjön, nem okoz nehézséget megérteni. Születhet valaki āryanok családjában, ahol nem szabad húst enni, kábítószereket, alkoholt élvezni, szerencsejátékot játszani és tiltott nemi életet élni, mégis lehet, hogy ezeket a tiltott dolgokat akarja élvezni. Mindig akadnak olyanok, akik el akarnak menni egy prostituálthoz a tiltott nemi élet kedvéért, vagy egy szállodába, hogy húst egyenek és bort igyanak, s mindig van valaki, aki szerencsejátékot akar játszani az éjszakai bárokban, vagy épp az úgynevezett sportok élvezetére vágyik. Ezek a hajlamok már megvannak az élőlények szívében, de néhány élőlény felhagy e szörnyű cselekedetek élvezetével, és ezért egy alacsony szintre süllyed. Minél jobban vágyik az ember szíve mélyén az alacsony szintű életre, annál mélyebbre zuhan, hogy különféle szörnyű létformákba kerüljön. Ez a lélekvándorlás és az evolúció folyamata. Egy bizonyos fajta állatnak lehet erős hajlama egy adott érzéki öröm élvezetére, de az emberi létformában az élőlény minden érzéket élvezhet. Az emberi létformában lehetőség nyílik arra, hogy az élőlény minden érzékét érzékkielégítésre használja. Ha valaki nem kap megfelelő nevelést, áldozatul esik az anyagi természet kötőerőinek, ahogyan ezt a Bhagavad-gītā (BG 3.27) is megerősíti:
- prakṛteḥ kriyamāṇāni
- guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ
- ahaṅkāra-vimūḍhātmā
- kartāham iti manyate
„A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.” Amint az élőlény arra vágyik, hogy érzékein keresztül élvezetben legyen része, nyomban az anyagi energia irányítása alá helyezi magát, és automatikusan, mechanikusan a születés és halál körforgásába kerül a különféle létformákban.