HU/SB 4.29.57


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


57. VERS

saṁśayo ’tra tu me vipra
sañchinnas tat-kṛto mahān
ṛṣayo ’pi hi muhyanti
yatra nendriya-vṛttayaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saṁśayaḥ—kétség; atra—itt; tu—de; me—enyém; vipra—ó, brāhmaṇa; sañchinnaḥ—tisztáztad; tat-kṛtaḥ—az általa tett; mahān—nagyon nagy; ṛṣayaḥ—a nagy szentek; api—még; hi—bizonyára; muhyanti—meg vannak tévesztve; yatra—ahol; na—nem; indriya—az érzékeknek; vṛttayaḥ—cselekedetei.


FORDÍTÁS

Kedves brāhmaṇám! Ellentmondásokat látok a te utasításaid és a lelki tanítóimtól kapott utasítások között, akik gyümölcsöző cselekedetekre biztattak. Most már értem, hogy mi a különbség az odaadó szolgálat, a tudás és a lemondás között. Kétségeim voltak ezekkel kapcsolatban, te azonban most nagyon kegyesen eloszlattad valamennyit. Most már értem, hogyan lehetnek zavarban az élet valódi célját illetően még a legnagyobb szentek is. Magától értetődik, hogy az érzékkielégítés szóba sem kerülhet.


MAGYARÁZAT

Barhiṣmān király különféle áldozatokat végzett, hogy felemelkedjen a mennyei bolygókra. Az embereket általában ezek a cselekedetek vonzzák, és nagyon ritka az, aki az odaadó szolgálathoz érez vonzódást. Ezt Śrī Caitanya Mahāprabhu is megerősíti. Hacsak valaki nem rendkívüli módon szerencsés, nem kezd hozzá az odaadó szolgálathoz. Még a Védák állítólagos bölcs tudósai sem tudnak semmit az odaadó szolgálatról, s általában az érzékkielégítésért végzett rituálékhoz vonzódnak. Az odaadó szolgálatban nincs érzékkielégítés, csak az Úr transzcendentális szerető szolgálata, ezért az érzékkielégítéssel foglalkozó úgynevezett „papok” nem nagyon kedvelik az odaadó szolgálatot. A brāhmaṇák, a papok azóta ellenzik a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat, mióta csak az Úr Caitanya Mahāprabhu az útjára indította. Amikor Caitanya Mahāprabhu elkezdte ezt a mozgalmat, a papi rend örökké panaszokkal ostromolta a Kazit, a mohamedán kormány helytartóját. Caitanya Mahāprabhunak békés tüntetést kellett szerveznie a védikus elvek állítólagos követőinek propagandája ellen. Ezeket az embereket karma-jaḍa-smārtáknak nevezik, ami azt jelenti, hogy valamennyien szertartásos rituálékkal foglalkozó papok. A versben azt olvashatjuk, hogy az ilyen emberek zavarban vannak (ṛṣayo ’pi hi muhyanti). Hogy megmeneküljünk ezektől a karma-jaḍa-smārtáktól, szigorúan kell követnünk az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításait.

sarva-dharmān parityajya
mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja
ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo
mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ

„Add fel a vallás minden változatát, hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!” (BG 18.66)