HU/SB 4.29.78
78. VERS
- yadākṣaiś caritān dhyāyan
- karmāṇy ācinute ’sakṛt
- sati karmaṇy avidyāyāṁ
- bandhaḥ karmaṇy anātmanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; akṣaiḥ—az érzékek által; caritān—élvezett örömök; dhyāyan—gondolva; karmāṇi—cselekedetek; ācinute—végez; asakṛt—mindig; sati karmaṇi—amikor az anyagi tettek folytatódnak; avidyāyām—illúzióban; bandhaḥ—kötelék; karmaṇi—cselekedetben; anātmanaḥ—az anyagi testnek.
FORDÍTÁS
Amíg az anyagi érzékkielégítés élvezetére vágyunk, addig anyagi cselekedeteket hozunk létre. Amikor az élőlény az anyagi területen cselekszik, gyönyört merít az érzékeiből, és az érzékein keresztül nyert élvezet közben egy újabb sorozat anyagi cselekedetet teremt. Így kerül csapdába mint feltételekhez kötött lélek.
MAGYARÁZAT
Amikor a finom testben vagyunk, számtalan tervet készítünk az érzékkielégítés élvezésére. Ezek a tervek elraktározódnak az elme tekervényeiben, mint bīják, a gyümölcsöző cselekedetek gyökerei. A feltételekhez kötött életben az élőlény teremt egy sorozat testet, egyiket a másik után. Ezt karma-bandhanának nevezik. A Bhagavad-gītā (BG 3.9) megmagyarázza: yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ. Ha csupán azért cselekszünk, hogy az Úr Viṣṇut elégedetté tegyük, akkor az anyagi cselekedetek nem kötnek le bennünket, ha azonban nem így teszünk, akkor az anyagi cselekedetek sorra csapdába ejtenek minket. Ilyen körülmények között feltehető, hogy a gondolkodással, az érzéssel és az akarással egy sorozat jövőbeli anyagi testet hozunk létre. Bhaktivinoda Ṭhākura szavaival élve: anādi karama-phale, paḍi’ bhavārṇava-jale. Az élőlény a múltbeli anyagi cselekedetei hatására esik a karma-bandhana óceánjába. Ahelyett, hogy fejest ugrana az anyagi tettek óceánjába, az embernek csak azért szabad anyagi cselekedeteket végeznie, hogy együtt tartsa a testet és a lelket, a többi idejét pedig az Úrnak végzett transzcendentális szerető szolgálatra kell áldoznia. Így szabadulhat meg az anyagi cselekedetek visszahatásaitól.