HU/SB 4.3.1
1. VERS
- maitreya uvāca
- sadā vidviṣator evaṁ
- kālo vai dhriyamāṇayoḥ
- jāmātuḥ śvaśurasyāpi
- sumahān aticakrame
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca—Maitreya mondta; sadā—állandóan; vidviṣatoḥ—a feszültség; evam—ily módon; kālaḥ—idő; vai—bizonyára; dhriyamāṇayoḥ—tovább tartott; jāmātuḥ—vejének; śvaśurasya—apósának; api—még; su-mahān—nagyon nagy; aticakrame—eltelt.
FORDÍTÁS
Maitreya folytatta: Após és veje, Dakṣa és az Úr Śiva között hosszú ideig nem enyhült a feszültség.
MAGYARÁZAT
Az előző fejezet már elmagyarázta, hogy Vidura az Úr Śiva és Dakṣa közötti félreértés okáról kérdezte a bölcs Maitreyát. Egy másik kérdés is felmerülhet: miért pusztította el testét Satī a Dakṣa és veje közötti viszály miatt? A legfőbb oka az volt, hogy apja, Dakṣa egy másik áldozat bemutatásához kezdett, amelyre nem hívta meg az Úr Śivát. Noha minden áldozatnak az a célja, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Viṣṇut tegye elégedetté, általában a félisteneket is mind meghívják, különösen az Úr Brahmāt, az Úr Śivát és a többi főbb félistent, Indrát, Candrát és másokat, s így ők is részt vesznek az áldozatban. Azt mondják, egyetlen áldozat sem lehet teljes, ha nincs jelen valamennyi félisten. Az após és veje közötti feszültség miatt azonban Dakṣa egy másik yajña bemutatásához látott, s nem hívta meg az Úr Śivát. Az Úr Brahmā Dakṣát jelölte ki a legfőbb ősnemzőnek, emellett Brahmā fia is volt, s ez a magas rang rendkívül büszkévé tette.