HU/SB 4.30.14
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
14. VERS
- kṣut-kṣāmāyā mukhe rājā
- somaḥ pīyūṣa-varṣiṇīm
- deśinīṁ rodamānāyā
- nidadhe sa dayānvitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṣut—éhség; kṣāmāyāḥ—amikor kínozta; mukhe—a szájban; rājā—a király; somaḥ—a hold; pīyūṣa—nektár; varṣiṇīm—öntve; deśinīm—mutatóujj; rodamānāyāḥ—miközben a kislány sírt; nidadhe—helyezte; saḥ—ő; dayā-anvitaḥ—mert megszánta.
FORDÍTÁS
A kislány, akit anyja a fák gondjaira bízott, éhségében sírni kezdett. Ekkor az erdő királya, aki nem volt más, mint a Hold bolygó uralkodója, szánalomból a gyermek szájába dugta az ujját, melyből nektár csordogált. A gyermek így a Hold királyának kegyéből nőtt fel.
MAGYARÁZAT
Az apsarā a fákra bízta a gyermeket, ám a fák nem tudták igazán gondját viselni, ezért átadták a Hold királyának. Így aztán Candra, a Hold királya beledugta az ujját a gyermek szájába, hogy csillapítsa a kislány éhségét.