HU/SB 4.30.39-40
39-40. VERSEK
- yan naḥ svadhītaṁ guravaḥ prasāditā
- viprāś ca vṛddhāś ca sad-ānuvṛttyā
- āryā natāḥ suhṛdo bhrātaraś ca
- sarvāṇi bhūtāny anasūyayaiva
- yan naḥ sutaptaṁ tapa etad īśa
- nirandhasāṁ kālam adabhram apsu
- sarvaṁ tad etat puruṣasya bhūmno
- vṛṇīmahe te paritoṣaṇāya
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat—ami; naḥ—általunk; svadhītam—tanulmányozott; guravaḥ—felettünk állók, lelki tanítómesterek; prasāditāḥ—elégedettek; viprāḥ—a brāhmaṇák; ca—és; vṛddhāḥ—az idősebbek; ca—és; sat-ānuvṛttyā—nemes viselkedésünkkel; āryāḥ—akik a lelki tudás fejlett szintjén állnak; natāḥ—hódolatunkat ajánlottuk; su-hṛdaḥ—barátok; bhrātaraḥ—fivérek; ca—és; sarvāṇi—minden; bhūtāni—élőlények; anasūyayā—irigység nélkül; eva—bizonyára; yat—ami; naḥ—nekünk; su-taptam—szigorú; tapaḥ—lemondás; etat—ez; īśa—ó, Urunk; nirandhasām—étlen; kālam—idő; adabhram—hosszú ideig; apsu—a vízben; sarvam—minden; tat—az; etat—ez; puruṣasya—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; bhūmnaḥ—a legemelkedettebb; vṛṇīmahe—ezt az áldást akarjuk; te—Tiéd; paritoṣaṇāya—elégedettségre.
FORDÍTÁS
Ó, Urunk! Tanulmányoztuk a Védákat, elfogadtunk egy lelki tanítómestert, és tiszteletünket ajánlottunk a brāhmaṇáknak, a fejlett bhaktáknak és a rangidős személyiségeknek, akik magas lelki szinten állnak. Tiszteletünket ajánlottuk nekik, és nem irigykedtünk egyetlen fivérre, barátra és senki másra sem. Szigorú lemondásokat is vállaltunk a vízben, és hosszú időn keresztül nem ettünk. E lelki kincseinkkel egyedül a Te elégedettségedet akarjuk szolgálni. Csak ezért az egy áldásért imádkozunk, semmi másért.
MAGYARÁZAT
A Śrīmad-Bhāgavatam kijelenti: saṁsiddhir hari-toṣaṇam: az élet valódi tökéletessége az, ha elégedetté tesszük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ: A Védák megértése során az embernek meg kell értenie az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Aki valóban megértette Őt, az sok-sok születés után meghódol Neki. A Pracetākban megtaláljuk mindezeket a tulajdonságokat. Szigorú lemondásokat és vezekléseket végeztek a víz alatt, és hosszú ideig nem vettek magukhoz semmilyen ételt. Ezeket a lemondásokat nem anyagi áldásért végezték, hanem azért, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat. Legyen bármi a dolgunk — anyagi vagy lelki —, mindennek a célja az legyen, hogy örömet okozzunk vele az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Ez a vers tökéletes képet fest a védikus civilizációról. Akik azt tanulják, hogyan váljanak bhaktákká, azok ne csak az Istenség Legfelsőbb Személyiségével szemben legyenek tisztelettudóak, hanem azokkal szemben is, akik fejlettebbek a tudásban, akik āryanok és valóban az Úr bhaktái. Āryan az az ember, aki nem henceg, hanem igazán az Úr bhaktája. Āryan azt jelenti, fejlett. Hajdanán azok tarthatták āryanoknak magukat, akik az Úr bhaktái voltak. A Bhagavad-gītāban (BG 2.2) például Kṛṣṇa megszidta Arjunát, s azt mondta neki, szavai nem méltóak egy āryanhoz.
- śrī-bhagavān uvāca
- kutas tvā kaśmalam idaṁ
- viṣame samupasthitam
- anārya-juṣṭam asvargyam
- akīrti-karam arjuna
„Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám! Hogyan fertőzhettek meg téged ezek a tisztátalanságok? Ezek nem illenek az olyan emberhez, aki ismeri az élet értékét, s nem a felsőbb bolygókra, hanem a szégyenhez vezetnek.” Arjuna, a kṣatriya nem akart harcolni, annak ellenére, hogy Maga a Legfelsőbb Úr utasította erre. Az Úr ezért megszidta, s kijelentette, hogy nem āryan családhoz tartozik. Aki az Úr odaadó szolgálatának fejlett szintjén áll, az kétségtelenül tudja, mi a kötelessége. Nem számít, hogy kell-e a végrehajtásához erőszakot alkalmaznia vagy sem. Ha a Legfelsőbb Úr jóváhagyja, és úgy parancsolja, akkor végre kell hajtania. Egy āryan mindig eleget tesz kötelességének. Ez nem jelenti azt, hogy az āryanok szükségtelenül ellenségesek az élőlényekkel szemben. Ők sohasem tartanak fenn vágóhidakat, és sohasem ellenségei a szegény állatoknak. A Pracetāk sok-sok éven keresztül végeztek szigorú lemondásokat még víz alatt is. A lemondások és vezeklések elfogadása közismert kötelessége azoknak, akik a fejlett civilizáció hívei.
A nirandhasām szó jelentése „étlen”. Egy āryan nem falánk, és nem eszik szükségtelenül sokat, hanem a lehető legnagyobb mértékben korlátozza evését. Amikor az āryanok esznek, csak az előírt ennivalókat fogyasztják. Ezzel kapcsolatban az Úr így szól a Bhagavad-gītāban (BG 9.26):
- patraṁ puṣpaṁ phalaṁ toyaṁ
- yo me bhaktyā prayacchati
- tad ahaṁ bhakty-upahṛtam
- aśnāmi prayatātmanaḥ
„Ha valaki szeretettel és odaadással áldoz Nekem egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, Én elfogadom azt.” A fejlett āryanokra tehát különféle korlátozások vonatkoznak. Noha Maga az Úr megehet bármit, mégis csupán zöldségeket, gyümölcsöt, tejet és ehhez hasonló ételeket eszik. Ez a vers tehát azoknak a tevékenységét jellemzi, akik āryanoknak tekintik magukat.