HU/SB 4.31.7
7. VERS
- tan naḥ pradyotayādhyātma-
- jñānaṁ tattvārtha-darśanam
- yenāñjasā tariṣyāmo
- dustaraṁ bhava-sāgaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—ezért; naḥ—számunkra; pradyotaya—kegyesen ébreszd fel; adhyātma—transzcendentális; jñānam—tudás; tattva—Abszolút Igazság; artha—érdekében; darśanam—filozófia; yena—ami által; añjasā—könynyen; tariṣyāmaḥ—átszelhetjük; dustaram—rettentő; bhava-sāgaram—a tudatlanság óceánját.
FORDÍTÁS
Kedves mester, kegyesen világosíts fel bennünket a transzcendentális tudásról, ami akár egy fáklya, segíthet nekünk, hogy átkeljünk az anyagi lét sötét tudatlanságán!
MAGYARÁZAT
A Pracetāk arra kérték Nāradát, hogy világosítsa fel őket a transzcendentális tudásról. Ha egy közönséges ember találkozik egy szenttel, általában anyagi áldást kér tőle. A Pracetākat azonban nem érdekelte az anyagi áldás, hiszen már eleget élvezték, és anyagi vágyaik teljesülésére sem vágytak. Egyedül az érdekelte őket, hogyan szeljék át a tudatlanság óceánját. Mindenkit az kellene, hogy érdekeljen, hogy hogyan szabaduljon ki az anyag kötelékéből, és mindenkinek egy szenthez kellene fordulnia, hogy felvilágosítást kapjon tőle ezzel kapcsolatban. Nem szabad egy szentet azzal zavarnunk, hogy az anyagi élvezet érdekében kérjük az áldását. A családosok általában azért hívnak szenteket az otthonukba, hogy az megáldja őket, igazi céljuk azonban az, hogy az anyagi világban leljék meg boldogságukat. A śāstrák nem tanácsolják, hogy anyagi áldásokat kérjünk.