HU/SB 4.4.23
23. VERS
- gotraṁ tvadīyaṁ bhagavān vṛṣadhvajo
- dākṣāyaṇīty āha yadā sudurmanāḥ
- vyapeta-narma-smitam āśu tadā ’haṁ
- vyutsrakṣya etat kuṇapaṁ tvad-aṅgajam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
gotram—családi kapcsolat; tvadīyam—tiéd; bhagavān—minden gazdagság tulajdonosa; vṛṣadhvajaḥ—az Úr Śiva; dākṣāyaṇī—Dākṣāyaṇī (Dakṣa leánya); iti—így; āha—hív; yadā—amikor; sudurmanāḥ—nagyon kedvetlen; vyapeta—eltűnnek; narma-smitam—vidámságom és mosolyom; āśu—azonnal; tadā—akkor; aham—én; vyutsrakṣye—el fogom hagyni; etat—ezt (a testet); kuṇapam—halott test; tvat-aṅga-jam—a testedből keletkezett.
FORDÍTÁS
Amikor családi kapcsolatunk miatt az Úr Śiva Dākṣāyaṇīnak szólít, kedvem azonnal elvesztem, derűm szertefoszlik, mosolyom lehervad arcomról. Nagyon sajnálom, hogy testemet, ami csupán egy zsák, te hoztad létre, ezért megválok tőle.
MAGYARÁZAT
A dākṣāyaṇī szó jelentése: „Dakṣa király leánya”. Néha, amikor Śiva és Satī meghitten beszélgettek, az Úr Śiva „Dakṣa király leányá”-nak szólította feleségét. Satīt a név a Dakṣa királlyal való rokoni kapcsolatra emlékeztette, s nyomban szégyen töltötte el, hiszen Dakṣa maga volt minden sértés inkarnációja. A megtestesült irigység volt, mert alaptalanul becsmérelt egy kiváló személyiséget, az Úr Śivát. Amint Satī meghallotta a dākṣāyaṇī szót, elöntötte a bánat, amikor a jelentésére gondolt, mert teste volt a szimbóluma mindannak a sértésnek, amit Dakṣa elkövetett. Teste örökké a boldogtalanság forrása volt számára, ezért úgy döntött, megválik tőle.