HU/SB 4.5.2
2. VERS
- kruddhaḥ sudaṣṭauṣṭha-puṭaḥ sa dhūr-jaṭir
- jaṭāṁ taḍid-vahni-saṭogra-rociṣam
- utkṛtya rudraḥ sahasotthito hasan
- gambhīra-nādo visasarja tāṁ bhuvi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kruddhaḥ—nagyon mérges; su-daṣṭa-oṣṭha-puṭaḥ—fogaival az ajkaiba harapott; saḥ—ő (az Úr Śiva); dhūḥ-jaṭiḥ—hajfürtökkel a fején; jaṭām—egy hajszál; taḍit—az elektromosságnak; vahni—tűznek; saṭā—egy láng; ugra—borzalmas; rociṣam—lobogó; utkṛtya—kitépett; rudraḥ—az Úr Śiva; sahasā—hirtelen; utthitaḥ—felállt; hasan—nevetve; gambhīra—mély; nādaḥ—hang; visasarja—dobta; tām—azt (a hajszálat); bhuvi—a földhöz.
FORDÍTÁS
Az Úr Śiva éktelen dühében az ajkába harapott, s hirtelen kitépett egy szálat a hajából, amely úgy lángolt, mint az elektromosság vagy a tűz. Őrülten kacagva felpattant, s a hajszálat a földhöz vágta.