HU/SB 4.5.24
24. VERS
- dṛṣṭvā saṁjñapanaṁ yogaṁ
- paśūnāṁ sa patir makhe
- yajamāna-paśoḥ kasya
- kāyāt tenāharac chiraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dṛṣṭvā—meglátta; saṁjñapanam—az áldozat során az állatok pusztítására használt; yogam—szerkezetet; paśūnām—az állatoknak; saḥ—ő (Vīrabhadra); patiḥ—az úr; makhe—az áldozatban; yajamāna-paśoḥ—aki egy állat volt az áldozat vezetőjének formájában; kasya—Dakṣának; kāyāt—a testéből; tena—azzal (a szerkezettel); aharat—levágta; śiraḥ—a fejét.
FORDÍTÁS
Vīrabhadra ekkor az áldozati arénában meglátta azt a fából ácsolt szerkezetet, amellyel az állatokat ölték meg. Nyomban élt a lehetőséggel, s lefejezte vele Dakṣát.
MAGYARÁZAT
Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a szerkezet, amit az áldozati állatok elpusztításához használtak, nem arra szolgált, hogy lehetőséget adjon a húsevésre. Az állatok megölésének csakis az volt a célja, hogy a védikus mantra erejével új életet adjanak nekik. Azért áldozták fel őket, hogy próbára tegyék a védikus mantrák hatalmát, s a yajñákat a mantra kipróbálása érdekében végezték. Az orvosi laboratóriumokban manapság szintén állatokon végeznek kísérleteket. Az arénában az áldozat jelentette a próbát, hogy egy brāhmaṇa megfelelően vibrálja-e a védikus himnuszokat. Az így feláldozott állatok valójában semmit sem vesztettek. Öreg állatokat áldoztak fel, de öreg testük helyett cserébe másik, új testet kaptak. Így próbálták ki a védikus mantrákat. Vīrabhadra állatáldozat helyett a fából készült szerkezettel mindenki megdöbbenésére Dakṣát fejezte le.