HU/SB 4.7.11
11. VERS
- bhava-stavāya kṛta-dhīr
- nāśaknod anurāgataḥ
- autkaṇṭhyād bāṣpa-kalayā
- samparetāṁ sutāṁ smaran
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhava-stavāya—hogy imádkozzon az Úr Śivához; kṛta-dhīḥ—bár úgy döntött; na—soha; aśaknot—képes volt; anurāgataḥ—érezve; autkaṇṭhyāt—lelkesedése miatt; bāṣpa-kalayā—könnyekkel a szemében; samparetām—halott; sutām—leányára; smaran—emlékezve.
FORDÍTÁS
Dakṣa király imákat akart mondani az Úr Śivának, de amikor leánya, Satī szerencsétlen halála jutott az eszébe, szeme megtelt könnyel, bánatában hangja elcsuklott, s egy szót sem tudott szólni.