HU/SB 4.7.19
19. VERS
- tadā sva-prabhayā teṣāṁ
- dyotayantyā diśo daśa
- muṣṇaṁs teja upānītas
- tārkṣyeṇa stotra-vājinā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tadā—akkor; sva-prabhayā—saját ragyogásával; teṣām—mindegyiküket; dyotayantyā—csillogásával; diśaḥ—égtájak; daśa—tíz; muṣṇan—elhalványítva; tejaḥ—ragyogás; upānītaḥ—hozott; tārkṣyeṇa—Garuḍa által; stotra-vājinā—akinek szárnyait Bṛhatnak és Rathantarának nevezik.
FORDÍTÁS
Az Úr Nārāyaṇa a hatalmas szárnyú Stotra, azaz Garuḍa vállán ült. Amint megjelent, körös-körül mindent ragyogás árasztott el, elhomályosítva Brahmā és a többiek sugárzását.
MAGYARÁZAT
Nārāyaṇa leírását a következő két ślokában olvashatjuk.