HU/SB 4.7.31
31. VERS
- brahmovāca
- naitat svarūpaṁ bhavato ’sau padārtha-
- bheda-grahaiḥ puruṣo yāvad īkṣet
- jñānasya cārthasya guṇasya cāśrayo
- māyāmayād vyatirikto matas tvam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brahmā uvāca—az Úr Brahmā így szólt; na—nem; etat—ezt; svarūpam—örök formát; bhavataḥ—Tiéd; asau—az a másik; pada-artha—tudás; bheda—különböző; grahaiḥ—megszerzésével; puruṣaḥ—személy; yāvat—ameddig; īkṣet—látni akarja; jñānasya—tudásnak; ca—szintén; arthasya—a célnak; guṇasya—a tudásszerzés eszközeinek; ca—szintén; āśrayaḥ—az alap; māyā-mayāt—az anyagi energiából álló; vyatiriktaḥ—különböző; mataḥ—tekintve; tvam—Téged.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmā így szólt: Kedves Uram! Személyiséged és örök formád nem érthetik meg azok, akik a tudásszerzés különböző útjait járva próbálnak megismerni Téged. Helyzeted mindig transzcendentális, mert az anyagi teremtés fölött állsz, míg a megértésedre irányuló empirikus törekvés anyagi, mint ahogy céljai és eszközei is azok.
MAGYARÁZAT
Az írások azt mondják, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének transzcendentális nevét, tulajdonságait, cselekedeteit és mindazt, ami Hozzá tartozik, anyagi érzékeink segítségével nem érthetjük meg. Az empirikus filozófusoknak az a próbálkozása, hogy spekuláció útján értsék meg az Abszolút Igazságot, mindig meddő marad, mert az általuk alkalmazott megértési folyamat, valamint céljaik és eszközeik, amelyekkel megkísérlik felfogni az Abszolút Igazságot, mind anyagiak. Az Úr aprākṛta, azaz a teremtett anyagi világ fölött áll. Ezt a tényt a kiváló imperszonalista, Śaṅkarācārya is elfogadta: nārāyaṇaḥ paro ’vyaktād aṇḍam avyakta-sambhavam. Az avyakta, az eredeti anyagi ok, az anyagi világ létrejöttének oka túl van ezen az anyagi megnyilvánuláson. Mivel Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége túl van az anyagi világon, semmilyen anyagi módszerrel nem találhatunk ki semmit Róla. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét egyszerűen a Kṛṣṇa-tudat transzcendentális folyamatával kell megértenünk. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 18.55) is megerősíti. Bhaktyā mām abhijānāti: egyedül az odaadó szolgálat segítségével érthetjük meg az Úr transzcendentális formáját. Az imperszonalisták és a perszonalisták között az a különbség, hogy az imperszonalisták, akiket spekulatív módszereik korlátokhoz kötnek, még csak meg sem közelíthetik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, míg a bhakták transzcendentális szerető szolgálatukkal örömet okoznak Neki. Sevonmukhe hi: szolgálatkész hozzáállásuknak köszönhetően az Úr feltárja Magát bhaktái előtt. A materialisták nem érthetik meg a Legfelsőbb Urat még akkor sem, ha jelen van előttük, ezért a Bhagavad-gītāban az Úr Kṛṣṇa mūḍhákként ítéli el őket. Mūḍha azt jelenti: ostoba. A Gītā azt mondja, hogy „Csak az ostobák tekintik az Úr Kṛṣṇát közönséges embernek. Nem ismerik sem helyzetét, sem transzcendentális energiáit.” Transzcendentális energiáit nem ismerve az imperszonalisták alábecsülik az Úr Kṛṣṇa személyét, míg a bhakták szolgálatkész gondolkodásmódjuk eredményeképpen megértik, hogy Ő az Istenség Személyisége. A Bhagavad-gītā tizedik fejezetében Arjuna is megerősíti, hogy az Úr személyiségét rendkívül nehéz megérteni.