HU/SB 4.7.45
45. VERS
- brāhmaṇā ūcuḥ
- tvaṁ kratus tvaṁ havis tvaṁ hutāśaḥ svayaṁ
- tvaṁ hi mantraḥ samid-darbha-pātrāṇi ca
- tvaṁ sadasyartvijo dampatī devatā
- agnihotraṁ svadhā soma ājyaṁ paśuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
brāhmaṇāḥ—a brāhmaṇák; ūcuḥ—mondták; tvam—Te; kratuḥ—áldozat; tvam—Te; haviḥ—a tisztított vaj felajánlása; tvam—Te; huta-āśaḥ—tűz; svayam—személyesen; tvam—Te; hi—mert; mantraḥ—a védikus himnuszok; samit-darbha-pātrāṇi—a tüzelő, a kuśa fű és az áldozati edények; ca—és; tvam—Te; sadasya—a gyülekezet tagjai; ṛtvijaḥ—a papok; dampatī—az áldozat vezetője és a felesége; devatā—félistenek; agni-hotram—a szent tűzszertartás; svadhā—az ősatyáknak szóló felajánlások; somaḥ—a soma növény; ājyam—a tisztított vaj; paśuḥ—az áldozati állat.
FORDÍTÁS
A brāhmaṇák így szóltak: Kedves Urunk, Te Magad vagy az áldozat! Te vagy a tisztított vaj felajánlása, Te vagy a tűz, Te vagy a védikus himnuszok éneklése, amelyek segítségével az áldozatot bemutatják, Te vagy a tűzifa, Te vagy a láng, Te vagy a kuśafű és az áldozati edények. Te Magad vagy a papok, akik a yajñát végzik, Te vagy az Indra vezette félistenek, és Te vagy az áldozati állat. Minden, amit feláldozunk, Te vagy, illetve a Te energiád.
MAGYARÁZAT
Ez a kijelentés részben elmagyarázza, hogy az Úr Viṣṇu mindent átható. A Viṣṇu Purāṇa elmondja, hogy ahogyan a tűz egy adott helyről hevét sugározza és fényét árasztja szét, úgy minden, amit az anyagi vagy a lelki világban látunk, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből áradó különféle energiák megnyilvánulása. A brāhmaṇák kijelentik, hogy az Úr Viṣṇu minden — a tűz, a felajánlás, a tisztított vaj, az eszközök, az áldozat helye és a kuśa fű. Ő minden. Ez a vers megerősíti, hogy az ebben a korban végzett saṅkīrtana-yajña ugyanolyan értékű, mint minden egyéb yajña más korokban. Ha valaki a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare éneklésével saṅkīrtana-yajñát hajt végre, akkor nincs szükség arra, hogy a számtalan szükséges kellék előteremtésével törődjön, hogy a Védákban javasolt előírt áldozatokat elvégezhesse. A szent nevek, a Hare és Kṛṣṇa éneklése során a Hare szó Kṛṣṇa energiáját jelenti, Kṛṣṇa pedig a viṣṇu-tattva. Ők együttesen minden. Ebben a korban az emberek rendkívül sokat szenvednek a Kali-yuga befolyásától, és nem tudják előteremteni mindazt, ami a Védák ajánlotta áldozat bemutatásához szükséges. Ha azonban valaki csak énekli a Hare Kṛṣṇa mantrát, minden yajñát elvégez, hiszen minden, amit látunk, az Hare (Kṛṣṇa energiája) és Kṛṣṇa Maga. Kṛṣṇa és energiái között nincs különbség. Minden az Ő energiájának megnyilvánulása, ezért megérthetjük, hogy minden Kṛṣṇa. Ha valaki mindent Kṛṣṇa-tudatban fogad el, akkor felszabadultnak tekinthetjük. Nem szabad azonban félreértenünk, s azt hinnünk, hogy mivel minden Kṛṣṇa, Kṛṣṇának nincs személyes léte. Kṛṣṇa olyannyira teljes, hogy bár energiája segítségével mindentől független marad, mégis Ő minden. Ezt a Bhagavad-gītā kilencedik fejezete erősíti meg. Az Úr szétterjed a teremtésben mindenként, mégsem minden. Ez az Úr Caitanya filozófiája az Úr egyidejű azonosságáról és különbözőségéről.