HU/SB 4.7.5
5. VERS
- bāhubhyām aśvinoḥ pūṣṇo
- hastābhyāṁ kṛta-bāhavaḥ
- bhavantv adhvaryavaś cānye
- basta-śmaśrur bhṛgur bhavet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bāhubhyām—két karral; aśvinoḥ—Aśvinī-kumārának; pūṣṇaḥ—Pūṣānak; hastābhyām—két kézzel; kṛta-bāhavaḥ—akiknek karra van szükségük; bhavantu—nekik kell majd; adhvaryavaḥ—a papok; ca—és; anye—mások; basta-śmaśruḥ—a kecske szakálla; bhṛguḥ—Bhṛgu; bhavet—legyen.
FORDÍTÁS
Akiknek a karját levágták, azoknak Aśvinī-kumāra karjait kell használniuk tetteikhez, akiknek pedig a kezét vágták le, azoknak Pūṣā kezével kell majd cselekedniük. A papokra szintén ez vár. Ami Bhṛgut illeti, ő egy kecske szakállát kapja majd meg.
MAGYARÁZAT
Bhṛgu Muni, Dakṣa nagy támogatója annak a kecskefejnek a szakállát kapta meg, amit Dakṣa a saját feje helyett kapott. Abból, hogy Dakṣa fejét kicserélték, kiderül, hogy nem helytálló az a modern tudományos elmélet, mely szerint minden intelligenciát igénylő cselekvés alapja az agy állománya. Dakṣa és a kecske agya nem volt azonos, Dakṣa mégis úgy cselekedett, mintha saját maga lenne, annak ellenére, hogy fejét egy kecskéére cserélték. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az egyéni lélek sajátságos tudata az, ami működik, az agyvelő csupán eszköz, aminek nincs köze a valódi intelligenciához. A valódi intelligencia, az elme és a tudat az egyéni lélek része. A következő versekben arról olvashatunk majd, hogy miután Dakṣa fejét egy kecske fejére cserélték, épp olyan intelligens maradt, mint azelőtt. Szép imákat mondott az Úr Śivának és az Úr Viṣṇunak, hogy elégedetté tegye őket — s ezt egy kecske nem tudná megtenni. Ezért határozottan arra következtethetünk, hogy nem az agy állománya az intelligencia központja: a lélek tudata az, ami intelligensen működik. A Kṛṣṇa-tudat egész mozgalmának célja a tudat megtisztítása. Mindegy, hogy az embernek milyen agya van, mert pusztán azzal, hogy a tudatát az anyag helyett Kṛṣṇára irányítja, élete sikeressé válik. Ezt Maga az Úr erősíti meg a Bhagavad-gītāban: bárki, aki a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásához kezd, eléri az élet legtökéletesebb állapotát, még akkor is, ha esetleg a legförtelmesebb körülmények között él. Aki Kṛṣṇa-tudatú, az jelenlegi anyagi testét elhagyva visszatér Istenhez.