HU/SB 4.7.4
4. VERS
- pūṣā tu yajamānasya
- dadbhir jakṣatu piṣṭa-bhuk
- devāḥ prakṛta-sarvāṅgā
- ye ma uccheṣaṇaṁ daduḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
pūṣā—Pūṣā; tu—de; yajamānasya—az áldozat végzőjének; dadbhiḥ—fogakkal; jakṣatu—rág; piṣṭa-bhuk—lisztet enni; devāḥ—a félistenek; prakṛta—tett; sarva-aṅgāḥ—teljes; ye—aki; me—nekem; uccheṣaṇam—az áldozati juss; daduḥ—adtak.
FORDÍTÁS
Pūṣā félisten csak tanítványai fogaival rághat, s ha magára marad, akkor úgy lakhat csak jól, hogy csicseriborsólisztből készült tésztát eszik. Azoknak a félisteneknek azonban, akik megengedték, hogy részesüljek az áldozatból, minden sebük begyógyul.
MAGYARÁZAT
Pūṣā félisten ettől kezdve tanítványaira volt utalva, ha rágni akart, s ha egyedül volt, csak csicseriborsólisztből készült tésztát ehetett. Ez volt büntetésének folytatása. Nem használhatta a fogait evésre, mert nevetett az Úr Śiván, s kigúnyolta őt, fogait kivillantva. Egyszóval nem érdemelte meg, hogy fogai legyenek, mert az Úr Śiva ellen használta őket.