HU/SB 4.7.51
51. VERS
- ātma-māyāṁ samāviśya
- so ’haṁ guṇamayīṁ dvija
- sṛjan rakṣan haran viśvaṁ
- dadhre saṁjñāṁ kriyocitām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ātma-māyām—az Én energiám; samāviśya—belépve; saḥ—Magam; aham—Én; guṇa-mayīm—az anyagi természet kötőerőiből álló; dvi-ja—ó, kétszerszületett Dakṣa; sṛjan—teremtés; rakṣan—fenntartás; haran—megsemmisítés; viśvam—a kozmikus megnyilvánulás; dadhre—Én okozom a születését; saṁjñām—egy név; kriyā-ucitām—a tettek szerint.
FORDÍTÁS
Az Úr folytatta: Kedves Dakṣa Dvijám! Én vagyok az Istenség Eredeti Személyisége, de hogy megteremtsem, fenntartsam és megsemmisítsem ezt a kozmikus megnyilvánulást, anyagi energiámon keresztül cselekszem, és megnyilvánulásaimat a cselekedetek szintjei szerint mind másképpen nevezik.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā (BG 7.5) elmagyarázza, hogy jīva-bhūtāṁ mahā-bāho: az egész világ csupán kiáradó energiája a legfelsőbb forrásnak, az Istenség Személyiségének, aki — folytatja a Bhagavad-gītā — a felsőbbrendű és az alsóbbrendű energián keresztül cselekszik. A felsőbbrendű energia az élőlény, aki a Legfelsőbb Úr szerves része. Az élőlények szerves részek lévén nem különböznek a Legfelsőbb Úrtól — a Belőle áradó energia nem különbözik Tőle Magától. Azonban az anyagi világ tényleges működésében az élőlény az anyagi energia különféle kötőerőinek hatása alatt áll, és különféle formákban létezik. Nyolcmillió-négyszázezer életforma van — ugyanaz az élőlény cselekszik az anyagi természet különféle kötőerőinek hatása alatt. Az élőlények eltérő testekkel rendelkeznek, de eredetileg, a teremtés kezdetén az Úr Viṣṇu egyedül van. A teremtés érdekében megnyilvánul Brahmā, a megsemmisítés céljából pedig az Úr Śiva. Ami a léleknek az anyagi világba kerülését illeti, elmondhatjuk, hogy valamennyi élőlény a Legfelsőbb Úr szerves része, de a különféle anyagi kötőerők befedő hatására más és más néven nevezik őket. Az Úr Brahmā és az Úr Śiva Viṣṇu minőség-inkarnációi, guṇa-avatārái, Viṣṇu pedig velük együtt elfogadja a jóság kötőerejének irányítását, ezért Ő is olyan minőség-inkarnáció, mint az Úr Śiva és az Úr Brahmā. Valójában a különféle nevek csak a különféle szerepeket jelölik, másként az eredet egy.