HU/SB 4.8.18


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


18. VERS

satyaṁ surucyābhihitaṁ bhavān me
yad durbhagāyā udare gṛhītaḥ
stanyena vṛddhaś ca vilajjate yāṁ
bhāryeti vā voḍhum iḍaspatir mām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

satyam—igazság; surucyā—Suruci királynő által; abhihitam—elbeszélt; bhavān—neked; me—rólam; yat—mert; durbhagāyāḥ—a szerencsétlennek; udare—a méhében; gṛhītaḥ—születtél; stanyena—anyatejjel táplálva; vṛddhaḥ ca—felnőttél; vilajjate—szégyell; yām—valakinek; bhāryā—felesége; iti—így; —vagy; voḍhum—elfogadni; iḍaḥ-patiḥ—a király; mām—engem.


FORDÍTÁS

Sunīti így szólt: Kedves fiam! Mindaz, amit Suruci mondott, igaz, mert a király, az apád nem tekint engem a feleségének, sőt még szolgálójának sem    —    szégyell engem. Való igaz hát, hogy egy szerencsétlen asszony méhéből jöttél a világra, s úgy nőttél fel, hogy az ő teje táplált.