HU/SB 4.8.18
Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - NYOLCADIK FEJEZET: Dhruva Mahārāja elhagyja otthonát, és az erdőbe vonul
18. VERS
- satyaṁ surucyābhihitaṁ bhavān me
- yad durbhagāyā udare gṛhītaḥ
- stanyena vṛddhaś ca vilajjate yāṁ
- bhāryeti vā voḍhum iḍaspatir mām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
satyam—igazság; surucyā—Suruci királynő által; abhihitam—elbeszélt; bhavān—neked; me—rólam; yat—mert; durbhagāyāḥ—a szerencsétlennek; udare—a méhében; gṛhītaḥ—születtél; stanyena—anyatejjel táplálva; vṛddhaḥ ca—felnőttél; vilajjate—szégyell; yām—valakinek; bhāryā—felesége; iti—így; vā—vagy; voḍhum—elfogadni; iḍaḥ-patiḥ—a király; mām—engem.
FORDÍTÁS
Sunīti így szólt: Kedves fiam! Mindaz, amit Suruci mondott, igaz, mert a király, az apád nem tekint engem a feleségének, sőt még szolgálójának sem — szégyell engem. Való igaz hát, hogy egy szerencsétlen asszony méhéből jöttél a világra, s úgy nőttél fel, hogy az ő teje táplált.