HU/SB 4.8.2
2. VERS
- mṛṣādharmasya bhāryāsīd
- dambhaṁ māyāṁ ca śatru-han
- asūta mithunaṁ tat tu
- nirṛtir jagṛhe ’prajaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mṛṣā—Mṛṣā; adharmasya—a Vallástalanságnak; bhāryā—felesége; āsīt—volt; dambham—Ámítás; māyām—Csalás; ca—és; śatru-han—ó, ellenségek elpusztítója; asūta—létrehozott; mithunam—egyesülés; tat—az; tu—de; nirṛtiḥ—Nirṛti; jagṛhe—elvitt; aprajaḥ—gyermektelen.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmānak egy másik fia Vallástalanság volt, akinek feleségét Hamisságnak hívták. Egyesülésükből két démon született, akiket Dambhának, azaz Ámításnak és Māyānak, Csalásnak neveztek. Mindkettőjüket egy Nirṛti nevű démon rabolta el, akinek nem voltak gyermekei.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből kiderül, hogy Adharma, a Vallástalanság szintén Brahmā fia volt, aki nővérét, Mṛṣāt vette feleségül. Ez volt a testvérek közötti szexuális élet kezdete. E természetellenes nemi kapcsolat csakis olyan emberi társadalomban lehetséges, ahol Adharma, Vallástalanság uralkodik. Láthatjuk, hogy Brahmā a teremtés kezdetén nemcsak szent fiakat teremtett, mint amilyen Sanaka, Sanātana és Nārada voltak, de démonikus utódoknak is életet adott, amilyen például Nirṛti, Adharma, Dambha és Hamisság voltak. Mindent Brahmā hozott létre a kezdet kezdetén. Nārada azért születhetett meg Nāradaként, mert előző életében rendkívül jámbor volt, és nagyon jó emberekkel tartott kapcsolatot. A többiek szintén saját képességeiknek és múltjuknak megfelelően születtek meg újra. A karma törvénye életről életre érvényben marad, s az új teremtés idején ugyanaz a karma tér vissza az élőlényekkel. E karma szerint különféle képességekkel születnek meg, annak ellenére, hogy apjuk eredetileg Brahmā, aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségének magas szinten álló minőség-inkarnációja.