HU/SB 4.8.77


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


77. VERS

sarvato mana ākṛṣya
hṛdi bhūtendriyāśayam
dhyāyan bhagavato rūpaṁ
nādrākṣīt kiñcanāparam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sarvataḥ—minden tekintetben; manaḥ—elme; ākṛṣya—összpontosítva; hṛdi—a szívben; bhūta-indriya-āśayam—az érzékek és az érzékek tárgyainak nyugvóhelye; dhyāyan—meditálva; bhagavataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; rūpam—formáján; na adrākṣīt—nem látott; kiñcana—bármi; aparam—mást.


FORDÍTÁS

Teljesen uralma alá hajtotta az érzékeit és azok tárgyait, s így elméjét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formájára rögzítette, anélkül hogy bármi másra figyelt volna.


MAGYARÁZAT

Ez a vers világosan elmagyarázza a meditációs yoga elveit. Az elmét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formájára kell rögzítenünk, anélkül hogy bármi más elvonná a figyelmünket. Nem lehet személytelen dolgon meditálni vagy arra koncentrálni. Ezzel próbálkozni puszta időveszteség, mert    —    ahogyan azt a Bhagavad-gītā elmagyarázza    —    csak fölösleges gondokat okoz.