HU/SB 4.8.78
78. VERS
- ādhāraṁ mahad-ādīnāṁ
- pradhāna-puruṣeśvaram
- brahma dhārayamāṇasya
- trayo lokāś cakampire
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ādhāram—nyugalom; mahat-ādīnām—az anyag összességének, melyet mahat-tattvának neveznek; pradhāna—a legfőbb; puruṣa-īśvaram—az élőlények Ura; brahma—a Legfelsőbb Brahman, az Istenség Személyisége; dhārayamāṇasya—a szívébe fogadva; trayaḥ—a három bolygórendszer; lokāḥ—valamennyi bolygó; cakampire—remegni kezdett.
FORDÍTÁS
Amikor Dhruva Mahārāja ily módon meghódította az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az egész anyagi teremtés menedékét és valamennyi élőlény Urát, a három világ remegni kezdett.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a brahma szó nagyon fontos. A brahman szó arra vonatkozik, aki nemcsak a leghatalmasabb, de azzal a képességgel is rendelkezik, hogy korlátlanul kiterjedjen. Hogyan tudta hát Dhruva Mahārāja a szívébe zárni a Brahmant? Ezt a kérdést Jīva Gosvāmī nagyon szépen megválaszolja. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Brahman eredete, mondja, mert mivel Magában foglal minden anyagit és lelkit, semmi sem lehet hatalmasabb Nála. A Legfelsőbb Istenség a Bhagavad-gītāban is kijelenti: „Én vagyok a Brahman nyugvóhelye.” Sokan — főképpen a māyāvādī filozófusok — a Brahmant tekintik a leghatalmasabbnak, a mindenhová kiterjedő szubsztanciának, e vers és más védikus írások, például a Bhagavad-gītā szerint azonban a Brahman nyugvóhelye az Istenség Legfelsőbb Személyisége, ahogyan a napsugarak nyugvóhelye a Nap bolygó. Śrīla Jīva Gosvāmī éppen ezért azt mondja, hogy mivel az Úr transzcendentális formája a magja minden nagyságnak, Ő a Legfelsőbb Brahman. A Legfelsőbb Brahman Dhruva Mahārāja szívében volt, így Dhruva Mahārāja nehezebbé vált a legnehezebbnél, s a három anyagi és a lelki világban minden remegni kezdett.
A mahat-tattváról, az anyagi teremtés összességéről tudnunk kell, hogy valamennyi univerzum és a bennük élő összes élőlény végső nyugvóhelye. A valamennyi anyagi és lelki lényt magában foglaló mahat-tattva erőforrása a Brahman. Ezzel kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy a Legfelsőbb Brahman, az Istenség Személyisége az Ura a pradhānának és a puruṣának is. A pradhāna finom fizikai anyagot jelent, mint amilyen például az éter. A puruṣa a lelki szikrákat, az élőlényeket jelenti, akik e finom fizikai lét hálójába bonyolódtak. Ezt parā-prakṛtinek és aparā-prakṛtinek is nevezhetjük, ahogyan a Bhagavad-gītāban áll. Kṛṣṇa irányítja mindkét prakṛtit, ezért Ő az Ura a pradhānának és a puruṣának is. A védikus himnuszok szintén antaḥ-praviṣṭaḥ śāstāként jellemzik a Legfelsőbb Brahmant. Ez arra utal, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányít mindent és hatol be mindenbe. A Brahma-saṁhitā (5.35) megerősíti ezt. Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham: az Úr nemcsak az univerzumokba hatolt be, de az atomokba is. A Bhagavad-gītāban (BG 10.42) Kṛṣṇa azt is elmondja: viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányít mindent azáltal, hogy mindenbe belehatol. Dhruva Mahārāja azzal, hogy állandóan kapcsolatban állt az Istenség Személyiségével a szívében, az Úr társaságában a leghatalmasabbal, a Brahmannal vált egyenlővé, s ezzel együtt a legnehezebb is lett, olyannyira, hogy remegett bele az univerzum. Elmondhatjuk tehát, hogy aki mindig a szívében élő Kṛṣṇa transzcendentális formájára irányítja figyelmét, annak tettei könnyen ámulatba ejthetik az egész világot. Ez a yoga gyakorlásának tökéletessége, s ezt a Bhagavad-gītā (BG 6.47) is megerősíti. Yoginām api sarveśām: valamennyi yogī közül a bhakti-yogī a legkiválóbb, aki a szívében mindig Kṛṣṇára gondol, és szeretettel végzi transzcendentális szolgálatát. A közönséges yogīk csodálatos anyagi tettekre képesek, amelyek aṣṭa-siddhikként, a yoga-tökéletesség nyolc fajtájaként ismeretesek, ám az Úr tiszta bhaktája túltesz ezeken a képességeken, amikor olyan cselekedeteket hajt végre, amelyek az egész univerzumot megremegtetik.