HU/SB 4.9.19


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

śrī-bhagavān uvāca
vedāhaṁ te vyavasitaṁ
hṛdi rājanya-bālaka
tat prayacchāmi bhadraṁ te
durāpam api suvrata


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-bhagavān uvāca—az Istenség Személyisége mondta; veda—ismerem; aham—Én; te—tiéd; vyavasitam—eltökéltséget; hṛdi—a szívben; rājanya-bālaka—ó, király fia; tat—az; prayacchāmi—adni fogok neked; bhadram—minden szerencsét; te—neked; durāpam—bár nagyon nehéz elérni; api—ellenére; su-vrata—aki jámbor fogadalmat tett.


FORDÍTÁS

Az Istenség Személyisége így szólt: Kedves Dhruva királyfi! Jámbor fogadalmaidat betartottad, és ismerem a szíved vágyát is. Nagy dologra vágysz ugyan, amit nehéz teljesíteni, mégis megáldalak, hogy valóra válhasson. Szerencsét kívánok neked!


MAGYARÁZAT

Az Úr olyan kegyes bhaktájához, hogy azonnal azt mondta Dhruva Mahārājának: „Szerencsét kívánok neked!” Valójában Dhruva Mahārāja nagyon aggódott, hiszen anyagi haszonra vágyva végezte odaadó szolgálatát, és ez megakadályozta abban, hogy elérje az Istenszeretet síkját. A Bhagavad-gītā (BG 2.44) azt mondja: bhogaiśvarya-prasaktānām, akik az anyagi élvezethez ragaszkodnak, azok sohasem vonzódnak az odaadó szolgálathoz. Valóban, szívében Dhruva Mahārāja egy olyan birodalmat akart, ami még a Brahmalokánál is sokkal jobb. Ez a vágy azonban természetes egy kṣatriya részéről. Ezenkívül mindössze öt éves volt, és gyerekes módján egy olyan királyságra vágyakozott, ami még a nagyapjáénál vagy a dédapjáénál is nagyobb. Apja, Uttānapāda Manu fia volt, Manu pedig az Úr Brahmāé. Dhruva túl akarta szárnyalni hatalmas rokonait. Az Úr ismerte Dhruva Mahārāja gyermeki nagyravágyását. Hogyan ajánlhatott fel hát neki egy olyan pozíciót, ami még az Úr Brahmāét is felülmúlja?

Az Úr megnyugtatta Dhruva Mahārāját, hogy szeretete iránta nem múlik el. Biztatta, hogy ne aggódjon amiatt, hogy gyerekes anyagi vágyai voltak, s emellett tisztán vágyott arra is, hogy nagy bhakta legyen. Egy tiszta bhaktát az Úr általában nem jutalmaz anyagi gazdagsággal még akkor sem, ha a bhakta vágyik rá. Dhruva Mahārāja esete azonban egészen más volt. Az Úr tudta, hogy olyan jó bhakta, hogy Isten iránti szeretete anyagi gazdagsága ellenére sem fog alábbhagyni. Ez a példa jól illusztrálja, hogy egy kiváló bhakta Isten iránti szeretete még akkor is megmarad, ha anyagi élvezetre kap lehetőséget. Dhruva Mahārāja esete azonban egészen különleges volt.