HU/SB 4.9.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

mayaitat prārthitaṁ vyarthaṁ
cikitseva gatāyuṣi
prasādya jagad-ātmānaṁ
tapasā duṣprasādanam
bhava-cchidam ayāce ’haṁ
bhavaṁ bhāgya-vivarjitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mayā—én; etat—ez; prārthitam—imádkoztam érte; vyartham—haszontalanul; cikitsā—gyógyítás; iva—mint; gata—véget ért; āyuṣi—annak, akinek az élete; prasādya—miután kielégítette; jagat-ātmānam—az univerzum lelke; tapasā—lemondás által; duṣprasādanam—akit nagyon nehéz elégedetté tenni; bhava-chidam—az Istenség Személyisége, aki el tudja vágni a születés és halál láncait; ayāce—imádkoztam érte; aham—én; bhavam—a születés és halál ismétlődése; bhāgya—szerencse; vivarjitaḥ—nélkül.


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nagyon nehéz a kedvében járni. Én elégedetté tettem Őt, az egész univerzum Felsőlelkét, ám csak haszontalan dolgokért imádkoztam. Tetteim épp olyanok voltak, mint amikor egy halottat próbálunk meggyógyítani. Nézd, milyen szerencsétlen vagyok! Annak ellenére, hogy találkoztam a Legfelsőbb Úrral, aki képes elvágni az embert a születéstől és a haláltól, én újra e születésért és halálért imádkoztam Hozzá!


MAGYARÁZAT

Megesik, hogy egy bhakta, aki szeretettel szolgálja az Urat, szolgálatáért cserében anyagi haszonra vágyik. Az odaadó szolgálat végzésének azonban nem ez a helyes módja. Természetesen előfordulhat, hogy tudatlansága következtében egy bhakta így szolgál, de Dhruva Mahārāja megbánta, hogy így viselkedett.