HU/SB 5.11.5
5. VERS
- sa vāsanātmā viṣayoparakto
- guṇa-pravāho vikṛtaḥ ṣoḍaśātmā
- bibhrat pṛthaṅ-nāmabhi rūpa-bhedam
- antar-bahiṣṭvaṁ ca purais tanoti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—az; vāsanā—sok vágya van; ātmā—az elme; viṣaya-uparaktaḥ—ragaszkodik az anyagi boldogsághoz és az érzékkielégítéshez; guṇa-pravāhaḥ—vagy a sattva-guṇa, vagy a rajo-guṇa, vagy a tamo-guṇa kényszeríti; vikṛtaḥ—a kéj stb. hatására átalakulva; ṣoḍaśa-ātmā—a tizenhat anyagi elem (az öt durva elem, a tíz érzék és az elme) közül a legfőbb; bibhrat—vándorolva; pṛthak-nāmabhiḥ—külön nevekkel; rūpa-bhedam—különféle formákat öltve; antaḥ-bahiṣṭvam—a legfelső vagy a legalsó osztályba tartozás; ca—és; puraiḥ—különféle testformákkal; tanoti—megnyilvánít.
FORDÍTÁS
Mivel az elmét a jámbor és bűnös cselekedetek iránti vágy tölti ki, természetes, hogy a kéj és a düh a hatalmába keríti, s így vonzódni kezd az anyagi érzéki élvezethez. Az elmét tehát a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerői irányítják. Tizenegy érzék és öt anyagi elem van, s e tizenhat dolog közül az elme a legfőbb. Az elme az oka, hogy különféle testeket öltünk a félistenek, az emberi lények, a négylábúak és a madarak között. Aszerint, hogy az elme magasabb vagy alacsonyabb rendű helyzetben van, magasabb vagy alacsonyabb rendű anyagi testet fogad el.
MAGYARÁZAT
Annak, hogy a lélek a nyolcmillió-négyszázezer fajon keresztül vándorol, az az oka, hogy az elmét bizonyos anyagi kötőerők szennyezik be. Az elme miatt a lélek jámbor és bűnös tettekre kényszerül. Az anyagi lét folyama olyan, akár az anyagi természet hullámai. Ezzel kapcsolatban Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura azt mondja: māyāra vaśe yāccha bhese’, khāccha hābuḍubu, bhāi. „Testvérem! A szellemi lélek teljes mértékben māyā irányítása alatt áll, s téged is az ő hullámai sodornak magukkal.” Ezt a Bhagavad-gītā is megerősíti:
- prakṛteḥ kriyamāṇāni
- guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ
- ahaṅkāra-vimūḍhātmā
- kartāham iti manyate
„A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.” (BG 3.27)
Az anyagi lét azt jelenti, hogy teljes mértékben az anyagi természet uralma alatt állunk. Az elme az a központ, ami fogadja az anyagi természet parancsait. Ily módon sodródik az élőlény a különféle testekben korszakról korszakra, megállás nélkül.
- kṛṣṇa bhuli’ sei jīva anādi-bahirmukha
- ataeva māyā tāre deya saṁsāra-duḥkha
- (Caitanya-caritāmṛta, Madhya 20.117)
Annak köszönhetően, hogy megfeledkezik Kṛṣṇáról, az élőlényt az anyagi természet törvényei láncolják le.