HU/SB 5.12.8
8. VERS
- yadā kṣitāv eva carācarasya
- vidāma niṣṭhāṁ prabhavaṁ ca nityam
- tan nāmato ’nyad vyavahāra-mūlaṁ
- nirūpyatāṁ sat-kriyayānumeyam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—ezért; kṣitau—a földben; eva—bizonyára; cara-acarasya—a különféle testeknek, melyek közül némelyik mozgó, némelyik mozdulatlan; vidāma—tudjuk; niṣṭhām—megsemmisülés; prabhavam—megjelenés; ca—és; nityam—a természet törvényei miatt rendszeresen; tat—az; nāmataḥ—pusztán a név által; anyat—másik; vyavahāra-mūlam—az anyagi cselekedetek oka; nirūpyatām—állapítsuk meg; sat-kriyayā—valódi alkalmazással; anumeyam—következtetni.
FORDÍTÁS
A földgolyó felszínén mindannyian különböző formákat öltött élőlények vagyunk. Vannak közöttünk mozgók és mozdulatlanok. Mindannyian létrejövünk, egy darabig fennmaradunk, majd amikor a test újra a földdel keveredik, megsemmisülünk. Valamennyien csak a föld különböző átalakulásai vagyunk. A különféle testek és az eltérő képességek pusztán a föld átalakulásai, amelyek csupán a nevükben léteznek, mert minden a földből jön létre, s amikor minden megsemmisül, újra a földdel vegyül. Csupán por vagyunk, és csupán porrá leszünk. Ezt mindenki beláthatja.
MAGYARÁZAT
A Brahma-sūtrában ez áll: tad-ananyatvam ārabhambhaṇa-śabdādibhyaḥ (2.1.14). Ez a kozmikus megnyilvánulás anyag és szellem keveréke, az ok azonban a Legfelsőbb Brahman, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 1.5.20) ezért kijelenti: idaṁ hi viśvaṁ bhagavān ivetaraḥ. Az egész kozmikus megnyilvánulás nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége energiájának átalakulása, ám az illúzió miatt senki sem képes meglátni, hogy Isten nem különbözik az anyagi világtól. Nem különbözik tőle, de ez az anyagi világ csupán különféle energiáinak átalakulása: parāsya śaktir vividhaiva śrūyate. A Védákban ettől eltérő véleményekkel is találkozunk: sarvaṁ khalv idaṁ brahma. Az anyag és a lélek egyáltalán nem különböznek a Legfelsőbb Brahmantól, Bhagavāntól. Az Úr Śrī Kṛṣṇa megerősíti ezt az állítást a Bhagavad-gītāban (BG 7.4): me bhinnā prakṛtir aṣṭadhā. Az anyagi energia Kṛṣṇa energiája, de különáll Tőle. A lelki energia szintén az Ő energiája, ami azonban nincs elválasztva Tőle. Amikor az anyagi energiát a Legfelsőbb Lélek szolgálatába állítjuk, akkor az úgynevezett anyagi energia szintén lelki energiává alakul, ahogyan a vasrúd is tűzzé válik, ha a tűzzel kerül kapcsolatba. Ha az elemző tanulmányozás révén megértjük, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden ok oka, tudásunk tökéletesnek mondható. A különféle energiák átalakulásainak puszta megértése csak részleges tudás. El kell jutnunk a végső okig. Na te viduḥ svārtha gatiṁ hi viṣṇum. Azoknak a tudása, akik nem akarják megismerni minden kiáradás eredeti okát, sohasem lehet tökéletes. Az érzékelhető világban nincs semmi, amit ne az Istenség Legfelsőbb Személyisége legfelsőbb energiája hozott volna létre. A földből származó illatok pusztán különféle célokból létrehozott és különféle célokra használt illatok, de az eredeti ok a föld, s nem más. A földből készült vizeskorsót lehet arra használni egy bizonyos ideig, hogy vizet tartsunk benne, végső soron azonban az edény nem más, mint föld. Így aztán nincs különbség az edény és annak eredeti alkotórésze, a föld között. Az edény csupán az energia egyik átalakulása. Eredetileg az ok vagy az elsődleges összetevő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, és a változatok csak melléktermékek. A Chāndogya Upaniṣadban ez áll: yathā saumy ekena mṛt-piṇḍena sarvaṁ mṛnmayaṁ vijñātaṁ syād vācārambhañaṁ vikāro nāmadheyaṁ mṛttikety eva satyam. Ha valaki tanulmányozza a földet, természetes módon megérti a föld melléktermékeit is. A Védák ezért az írják: yasmin vijñāte sarvam evaṁ vijñātaṁ bhavati, ha valaki megérti az eredeti okot, Kṛṣṇát, minden ok okát, akkor természetes, hogy minden mást is megért, ami esetleg különféle változatokban nyilvánul meg. Minden változat eredeti okának megértésével az ember mindent megérthet. Ha megértjük Kṛṣṇát, minden dolog eredeti okát, akkor nem kell külön tanulmányoznunk a Rajta kívül létező változatosságot. Ezért mondják az írások már a kezdet kezdetén: satyaṁ paraṁ dhīmahi. Az embernek a Legfelsőbb Igazságot, Kṛṣṇát, Vāsudevát kell megismernie. A Vāsudeva szó az Istenség Legfelsőbb Személyiségét jelöli, minden ok okát. Mat-sthāni sarva-bhūtāni na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ. Ez az anyagi és a lelki filozófia összegzése. Az érzékelhető világ talaja a lelki lét, s ugyanígy minden a Legfelsőbb Úr energiájának köszönhetően létezik, noha tudatlanságunk miatt nem látjuk a Legfelsőbb Urat mindenben.