HU/SB 5.13.17
17. VERS
- tair vañcito haṁsa-kulaṁ samāviśann
- arocayan śīlam upaiti vānarān
- taj-jāti-rāsena sunirvṛtendriyaḥ
- parasparodvīkṣaṇa-vismṛtāvadhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
taiḥ—általuk (a csalók és színlelők, az úgynevezett yogīk, svāmīk, inkarnációk és guruk által); vañcitaḥ—becsapva lenni; haṁsa-kulam—a nagy paramahaṁsák, bhakták társasága; samāviśan—kapcsolatba kerülve; arocayan—nem elégedett vele; śīlam—viselkedésük; upaiti—megkeresi; vānarān—a majmok, a rossz jellemű, züllött alakok; tat-jāti-rāsena—az efféle züllött emberek társaságában élvezett érzékkielégítéssel; sunirvṛta-indriyaḥ—nagy elégedettség tölti el, mert lehetőséget kap az érzékkielégítésre; paraspara—egyik a másiknak; udvīkṣaṇa—arcuk láttán; vismṛta—aki elfelejtette; avadhiḥ—az élet vége.
FORDÍTÁS
Megpróbálja feladni e csaló yogīk, svāmīk és inkarnációk társaságát, mert becsapják őt, s igyekszik az igaz bhaktákkal kapcsolatba kerülni. Azonban olyan szerencsétlen, hogy nem képes követni a lelki tanítómester vagy a fejlett bhakták utasításait, így aztán lemond a társaságukról, és újra visszatér a majmokhoz, akiket egyedül az érzékkielégítés és a nők érdekelnek. Elégedettséget az okoz neki, ha azokkal barátkozhat, akik az érzékkielégítésnek élnek, s ha a nemi életet és a részegséget élvezheti. Egész életét kerékbe töri azzal, hogy átadja magát a nemi életnek és a mámornak. Ahogy a többi érzékkielégítő ember arcába néz, elfelejt mindent. Így közeledik a halál felé.
MAGYARÁZAT
Az ostobák néha megundorodnak rossz társaságuktól, aztán megismerkednek a bhaktákkal és a brāhmaṇákkal, majd avatást kapnak egy lelki tanítómestertől. A lelki tanítómester tanácsára igyekeznek betartani a szabályozó elveket, de olyan szerencsétlenek, hogy nem tudják követni a lelki tanítómester utasításait. Megszakítják kapcsolatukat a bhaktákkal, s elmennek, hogy majomemberekkel társuljanak, akiket csak a nemi élet és a mámor érdekel. Az áltranszcendentalisták a majmokhoz hasonlítanak. A majmok kívülről olyanok, mint a sādhuk, mert meztelenül élnek az erdőben, és csak gyümölcsöt esznek, ám egyetlen vágyuk, hogy minél több nőstény legyen körülöttük, s élvezhessék a nemi életet. Néha a lelki élet után kutató állítólagos transzcendentalisták a Kṛṣṇa-tudatú bhakták társaságába kerülnek, de képtelenek betartani a szabályozó elveket vagy követni a lelki élet útját. Ezért aztán elhagyják a bhakták társaságát, s elmennek, hogy az érzékkielégítőkkel barátkozzanak, akik majmokhoz hasonlítanak. Újra csak a nemi élethez és a részegséghez fordulnak, és ha egymás arcára néznek, elégedettség tölti el őket. Így telik életük egészen a halálukig.