HU/SB 5.13.9
9. VERS
- kvacin nigīrṇo ’jagarāhinā jano
- nāvaiti kiñcid vipine ’paviddhaḥ
- daṣṭaḥ sma śete kva ca danda-śūkair
- andho ’ndha-kūpe patitas tamisre
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kvacit—néha; nigīrṇaḥ—lenyelni; ajagara-ahinā—a piton nevű óriáskígyó; janaḥ—a feltételekhez kötött lélek; na—nem; avaiti—megérti; kiñcit—bármi; vipine—az erdőben; apaviddhaḥ—a szenvedések nyilai szúrják; daṣṭaḥ—megmarva; sma—valójában; śete—lefekszik; kva ca—néha; danda-śūkaiḥ—másfajta kígyók által; andhaḥ—vak; andha-kūpe—egy kiszáradt kútban; patitaḥ—beleesik; tamisre—pokoli élethelyzetben.
FORDÍTÁS
Az anyagi erdőben a feltételekhez kötött lelket néha egy óriáskígyó falja fel, vagy összeroppantja, s aztán otthagyja, s úgy fekszik ott, mint egy halott, öntudatlanul, minden tudásától megfosztva. Néha másfajta mérgeskígyók marják meg, s elvakult tudatával a pokoli élet sötét kútjába zuhan, ahol semmi reménye a szabadulásra.
MAGYARÁZAT
Amikor valaki kígyómarás hatására elveszti az eszméletét, nem képes felfogni, mi történik körülötte, a testén kívül. Ez az öntudatlan állapot a mély alvás állapota. A feltételekhez kötött lélek valójában az illuzórikus energia ölében alszik. Bhaktivinoda Ṭhākura így énekelt: kata nidrā yāo māyā-piśācīra kole. „Ó, élőlény! Meddig alszol még ilyen állapotban az illuzórikus energia ölében?” Az emberek nem értik, hogy csupán alszanak az anyagi világban, mert nem tudnak a lelki életről. Caitanya Mahāprabhu ezért így szól:
- enechi auṣadhi māyā nāśibāra lāgi’
- hari-nāma-mahā-mantra lao tumi māgi’
„Elhoztam a gyógyírt, amitől minden élőlény felébred örök álmából. Kérlek, fogadjátok el az Úr szent nevét, a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát, és ébredjetek fel!” A Kaṭha Upaniṣadban (1.3.14) szintén ez áll: uttiṣṭha jāgrata prāpya varān nibodhata. „Ó, élőlény! Csupán alszol ebben az anyagi világban. Kérlek, kelj fel, és használd ki a lehetőséget, hogy emberi létformában élsz!” Az alvó állapot azt jelenti, hogy az ember elveszti minden tudását. A Bhagavad-gītā (BG 2.69) is elmondja: yā niśā sarva-bhūtānāṁ tasyāṁ jāgarti samyamī. „Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek.” Még a felsőbb bolygókon is mindenki az illuzórikus energia hatása alatt áll, és senkit sem érdekel igazán az élet valódi értéke. Az alvó állapot, amit kāla-sarpának (időtényezőnek) hívnak, a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság állapotában tartja, ezért tiszta tudata elvész. Az erdőben számtalan kiszáradt kút van, s ha valaki beleesik, nincs esélye a szabadulásra. Alvó állapotban az embert örökké állatok, leginkább kígyók marják.