HU/SB 5.14.16
16. VERS
- kvacit kāla-viṣa-mita-rāja-kula-rakṣasāpahṛta-priyatama-dhanāsuḥ pramṛtaka iva vigata-jīva-lakṣaṇa āste.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kvacit—néha; kāla-viṣa-mita—az idő tönkretette; rāja-kula—a kormány tagjai; rakṣasā—akik olyanok, mint a vérengző emberek; apahṛta—kifosztva; priya-tama—a legkedvesebb; dhana—a vagyon formájában; asuḥ—akinek az életlevegője; pramṛtakaḥ—halott; iva—mint; vigata-jīva-lakṣaṇaḥ—nem mutatkoznak rajta az élet jelei; āste—marad.
FORDÍTÁS
Az állam emberei mindig olyanok, mint a vérengző démonok, akiket rākṣasáknak [emberevőknek] neveznek. Néha a feltételekhez kötött lélek ellen fordulnak, s elveszik minden összegyűjtött kincsét. Élete során összekuporgatott vagyonától megfosztva a feltételekhez kötött lélek elveszti minden lelkesedését, sőt olyan, mintha az élete is véget ért volna.
MAGYARÁZAT
A rāja-kula-rakṣasā szó nagyon fontos. A Śrīmad-Bhāgavatamot körülbelül ötezer évvel ezelőtt állították össze, mégis úgy utal a kormány képviselőire, mint rākṣasákra, emberevő démonokra. Akire a kormány képviselői ellenséges szemmel néznek, az hamarosan elveszíti minden vagyonát, amit oly nagy gonddal gyűjtögetett össze hosszú-hosszú idő alatt. Valójában senki sem akar jövedelemadót fizetni — még maguk a kormányképviselők is igyekeznek kibújni alóla —, de a nehéz időkben erőszakkal behajtják, s ez rendkívül elkedvetleníti az adófizetőket.