HU/SB 5.15.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

yam abhyaṣiñcan parayā mudā satīḥ
satyāśiṣo dakṣa-kanyāḥ saridbhiḥ
yasya prajānāṁ duduhe dharāśiṣo
nirāśiṣo guṇa-vatsa-snutodhāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yam—akit; abhyaṣiñcan—fürdették; parayā—nagy; mudā—elégedettséggel; satīḥ—férjeikhez hűségesek és odaadóak; satya—igaz; āśiṣaḥ—akiknek áldásai; dakṣa-kanyāḥ—Dakṣa király leányai; saridbhiḥ—szentelt vízzel; yasya—akié; prajānām—az alattvalóké; duduhe—teljesítette; dharā—a Föld bolygó; āśiṣaḥ—minden vágynak; nirāśiṣaḥ—noha neki magának nem volt vágya; guṇa-vatsa-snuta-udhāḥ—a Föld egy tehénné változott, akinek tej fakadt a tőgyéből, amikor látta, milyen tulajdonságokkal rendelkezik Gaya, miközben alattvalói felett uralkodik.


FORDÍTÁS

Dakṣa Mahārāja erényes és becsületes leányai, Śraddhā, Maitrī és Dayā, akiknek áldásai sohasem maradtak beteljesületlenek, szentelt vízzel fürdették Gaya Mahārāját, s nagyon elégedettek voltak vele. A Föld bolygó személyisége egy tehén formáját magára öltve jött, és mintha csak borját pillantotta volna meg, tengernyi tejet adott, amikor látta Gaya Mahārāja nagyszerű tulajdonságait. Gaya Mahārāja minden áldást megkapott a Földtől, s így teljesíthette alattvalói vágyait. Neki magának azonban semmilyen vágya sem volt.


MAGYARÁZAT

A Földet, ami fölött Gaya Mahārāja uralkodott, egy tehénhez hasonlítják, azok a nagyszerű tulajdonságok pedig, amelyekkel alattvalóiról gondoskodott, a borjúhoz hasonlítanak. Ahogy a tehén a borját látva tejet ad, úgy a tehén, azaz a Föld teljesítette Gaya Mahārāja vágyait, aki a Föld minden kincsét az emberek érdekében használta fel. Mindezt az tette lehetővé, hogy Dakṣa tiszta szívű leányai szent vízzel fürdették meg. Ha egy királyt vagy uralkodót nem áldanak meg feljebbvalói, nem tud jól uralkodni alattvalói fölött. Az uralkodó nagyszerű tulajdonságai következtében az emberek boldogok lesznek, és felemelkedhetnek.