HU/SB 5.17.12


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


12. VERS

eṣu puruṣāṇām ayuta-puruṣāyur-varṣāṇāṁ deva-kalpānāṁ nāgāyuta-prāṇānāṁ vajra-saṁhanana-bala-vayo-moda-pramudita-mahā-saurata-mithuna-vyavāyāpavarga-varṣa-dhṛtaika-garbha-kalatrāṇāṁ tatra tu tretā-yuga-samaḥ kālo vartate.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

eṣu—e nyolc varṣában, vagyis földrészen; puruṣāṇām—mindenkinek; ayuta—tízezer; puruṣa—emberi számítás szerint; āyuḥ-varṣāṇām—akiknek az élethossza; deva-kalpānām—akik olyanok, mint a félistenek; nāga-ayuta-prāṇānām—tízezer elefánt erejével bírnak; vajra-saṁhanana—testük olyan erős, mint a villámcsapás; bala—testi erővel; vayaḥ—fiatalsággal; moda—bőséges érzéki élvezettel; pramudita—izgatott lévén; mahā-saurata—sok szexuális; mithuna—kapcsolat a férfi és a nő között; vyavāya-apavarga—nemi élvezetük végén; varṣa—az utolsó évben; dhṛta-eka-garbha—akik egy gyermeket nemzenek; kalatrāṇām—akiknek van feleségük; tatra—ott; tu—de; tretā-yuga-samaḥ—éppen olyan, mint a Tretā-yuga (amikor nincsenek megpróbáltatások); kālaḥ—idő; vartate—létezik.


FORDÍTÁS

E nyolc varṣában vagy földrészen az emberi lények földi időszámítás szerint tízezer évig élnek, és majdnem olyanok, mint a félistenek. Testük tízezer elefánt erejével bír, és olyan súlyos, mint a villámcsapás. Ifjúkorukban nagyon boldogok, s a férfiak és nők hosszú ideig élvezhetik nagy örömmel a szexuális kapcsolatot. Az évekig tartó érzéki örömök után, amikor már csupán egy év van hátra az életükből, a feleség méhében megfogan egy gyermek. E mennyei vidékek lakóinak éppen olyan gyönyör élvezetében van részük, mint azoknak az embereknek, akik a Tretā-yugában éltek.


MAGYARÁZAT

Négy yuga van: Satya-yuga, Tretā-yuga, Dvāpara-yuga és Kali-yuga. Az első yugában, a Satya-yugában az emberek nagyon jámborak voltak. Mindenki a misztikus yogát végezte, hogy lelki megértésre tegyen szert, és megvalósítsa Istent. Mindenki örökös samādhiba merült, ezért senkit sem érdekelt az anyagi érzéki élvezet. A Tretā-yugában az emberek zavartalanul élvezhették az érzéki örömöket. Az anyagi szenvedések a Dvāpara-yugában kezdődtek, de nem voltak igazán komolyak. Az igazi anyagi nyomorúság valójában a Kali-yuga kezdetén köszöntött be.

Egy másik gondolat, amire ez a vers rámutat, az, hogy e nyolc mennyei varṣában annak ellenére, hogy a férfiak és nők élvezik a szexuális örömöket, a nők nem esnek teherbe. A terhesség csakis az alacsonyabb szintű életre jellemző. Az olyan állatok például, mint a kutyák és a macskák, évente kétszer lesznek vemhesek, és mindegyik alkalommal legalább fél tucat utódot szülnek. A még alacsonyabb fajok, például a kígyók egyszerre sok száz utódot hoznak a világra. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy a nálunk magasabb rendű élőlények között a nők életükben egyszer esnek teherbe. Élvezik a szexuális életet, de nincs terhesség. A lelki világban az emberek amiatt, hogy rendkívüli odaadással rendelkeznek, nem nagyon vonzódnak a szexuális élethez. Ott tehát gyakorlatilag nincsen nemi élet, de még ha néha elő is fordul, terhesség akkor sincsen. A Föld bolygón azonban az emberi lényekre az jellemző, hogy teherbe esnek, noha szeretnék elkerülni a gyermekáldást. Ebben a bűnös Kali-korban még el is pusztítják a gyermeket az anyaméhben. Ez a lehető legalantasabb tett, ami csak állandósítja gyötrelmekkel teli anyagi életét annak, aki elköveti.