HU/SB 5.17.14
14. VERS
- navasv api varṣeṣu bhagavān nārāyaṇo mahā-puruṣaḥ puruṣāṇāṁ tad-anugrahāyātma-tattva-vyūhenātmanādyāpi sannidhīyate.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
navasu—kilenc; api—bizonyára; varṣeṣu—a varṣáknak nevezett földrészeken; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; nārāyaṇaḥ—az Úr Viṣṇu; mahā-puruṣaḥ—a Legfelsőbb Személy; puruṣāṇām—különböző bhaktáinak; tat-anugrahāya—hogy kegyét adja; ātma-tattva-vyūhena—négyszeres kiterjedése által, Vāsudeva, Saṅkarṣaṇa, Pradyumna és Aniruddha formájában; ātmanā—személyesen; adya api—mostanáig; sannidhīyate—a bhakták közelében, hogy elfogadja szolgálatukat.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa, hogy kegyében részesítse bhaktáit a kilenc földrész mindegyikén, kiterjed négy elsődleges formájába mint Vāsudeva, Saṅkarṣaṇa, Pradyumna és Aniruddha. Ily módon mindig bhaktái közelében marad, hogy elfogadja szolgálatukat.
MAGYARÁZAT
Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a félistenek a Legfelsőbb Urat különféle mūrti-formákban (arcā-vigraha) imádják, mert a lelki világon kívül az Istenség Legfelsőbb Személyiségét sehol sem lehet közvetlenül, személyesen imádni. Az anyagi világban az Urat mindig arcā-vigrahaként, templomi mūrtiként imádják. Nincs különbség az arcā-vigraha és az eredeti személy között, ezért akik a templomi mūrtit imádják teljes pompában, azokról annak ellenére, hogy ezen a bolygón teszik, kétségtelenül tudnunk kell, hogy közvetlen kapcsolatban állnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. A śāstrák kijelentik: arcye viṣṇau śilā-dhīr guruṣu nara-matiḥ. „Senkinek sem szabad a templomi mūrtival úgy bánnia, mintha kő vagy fém lenne, és azt sem szabad gondolnia, hogy a lelki tanítómester közönséges emberi lény.” Szigorúan követnünk kell a śāstra utasításait, és sértések elkövetése nélkül kell imádnunk a mūrtit, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A lelki tanítómester az Úr közvetlen képviselője, ezért senkinek sem szabad Őt közönséges emberi lénynek tekintenie. Aki elkerüli a mūrti és a lelki tanítómester elleni sértéseket, az fejlődhet a lelki életben, azaz a Kṛṣṇa-tudatban.
Ezekkel kapcsolatban a Laghu-bhāgavatāmṛtában a következő verseket olvashatjuk:
- pādme tu parama-vyomnaḥ
- pūrvādye dik-catuṣṭaye
- vāsudevādayo vyūhaś
- catvāraḥ kathitāḥ kramāt
- tathā pāda-vibhūtau ca
- nivasanti kramādi me
- jalāvṛti-stha-vaikuṇṭha-
- sthita vedavatī-pure
- satyordhve vaiṣṇave loke
- nityākhye dvārakā-pure
- śuddhodād uttare śveta-
- dvīpe cairāvatī-pure
- kṣīrāmbudhi-sthitānte
- kroḍa-paryaṅka-dhāmani
- sātvatīye kvacit tantre
- nava vyūhāḥ prakīrtitāḥ
- catvāro vāsudevādyā
- nārāyaṇa-nṛsiṁhakau
- hayagrīvo mahā-kroḍo
- brahmā ceti navoditāḥ
- tatra brahmā tu vijñeyaḥ
- pūrvokta-vidhayā hariḥ
„A Padma Purāṇa elmondja, hogy a lelki világban az Úr személyesen kiterjedt minden irányba, és Vāsudevaként, Saṅkarṣaṇaként, Pradyumnaként és Aniruddhaként imádják. Ugyanezt az Istent az anyagi világban, ami teremtésének csak egynegyed részét alkotja, a mūrti képviseli. Vāsudeva, Saṅkarṣaṇa, Pradyumna és Aniruddha az anyagi világ négy irányában is jelen van. Ebben az anyagi világban van egy vízzel borított Vaikuṇṭhaloka, és ezen a bolygón található a Vedavatī elnevezésű hely, ahol Vāsudeva él. A Satyaloka felett van egy Viṣṇuloka nevű bolygó, ami Saṅkarṣaṇa lakhelye. Dvārakā-purīban Pradyumna az uralkodó. Śvetadvīpa szigetén van egy tejóceán, amelynek a közepén Airāvatī-purát találjuk. Itt fekszik Aniruddha Anantán. A sātvata-tantrák közül néhány leírást ad a kilenc varṣáról és az azokon imádott uralkodó mūrtikról: (1) Vāsudeva, (2) Saṅkarṣaṇa, (3) Pradyumna, (4) Aniruddha, (5) Nārāyaṇa, (6) Nṛsiṁha, (7) Hayagrīva, (8) Mahāvarāha és (9) Brahmā.” Az itt említett Úr Brahmā az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ha nincs megfelelő emberi lény, akit az Úr felhatalmazhatna, hogy Brahmā legyen, akkor Ő Maga vállalja az Úr Brahmā feladatát. Tatra brahmā tu vijñeyaḥ pūrvokta-vidhayā hariḥ. Az említett Brahmā Maga Hari.