HU/SB 5.19.7
7. VERS
- na janma nūnaṁ mahato na saubhagaṁ
- na vāṅ na buddhir nākṛtis toṣa-hetuḥ
- tair yad visṛṣṭān api no vanaukasaś
- cakāra sakhye bata lakṣmaṇāgrajaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; janma—nagyon művelt, előkelő családban születni; nūnam—valójában; mahataḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; na—sem; saubhagam—nagy szerencse; na—sem; vāk—udvarias beszéd; na—sem; buddhiḥ—éles intelligencia; na—nem; ākṛtiḥ—a test vonásai; toṣa-hetuḥ—az Úr örömének oka; taiḥ—valamennyi fent említett tulajdonság által; yat—mert; visṛṣṭān—elutasított; api—bár; naḥ—mi; vana-okasaḥ—az erdő lakói; cakāra—elfogadtuk; sakhye—barátként; bata—ó, jaj; lakṣmaṇa-agra-jaḥ—az Úr Śrī Rāmacandra, Lakṣmaṇa bátyja.
FORDÍTÁS
A Legfelsőbb Úrral, Rāmacandrával nem lehet olyan anyagi tulajdonságok alapján barátságot kötni, mint amilyen például az előkelő származás, a testi szépség, az ékesszólás, a ragyogó intelligencia vagy a magasabb rendű faj vagy nemzet. E tulajdonságok közül egyik sem feltétele az Úr Śrī Rāmacandra barátságának. Máskülönben hogyan lenne lehetséges, hogy minket, az erdő primitív lakóit, akik nem származunk előkelő családokból, akiknek teste nem szép, és akik nem tudunk úgy beszélni, mint a nemesek, az Úr Rāmacandra mégis a barátainak tekint?
MAGYARÁZAT
Amikor Śrīmatī Kuntīdevī Kṛṣṇához szóló imájában az érzelmeiről beszélt, akiñcana-gocarának nevezte Őt. Az a előtag jelentése „nem”, kiñcana pedig azt jelenti, hogy „valami, ami ehhez a világhoz tartozik”. Vannak, akik nagyon büszkék tekintélyükre, vagyonukra, szépségükre, műveltségükre stb., ám annak ellenére, hogy ezek anyagi szempontból kétségtelenül nagyszerű tulajdonságok, nincs szükség rájuk ahhoz, hogy valaki az Istenség Legfelsőbb Személyisége barátja legyen. Aki rendelkezik ezekkel az anyagi tulajdonságokkal, annak bhaktává kell válnia, és akkor megfelelően tudja majd használni tulajdonságait. Akiket előkelő származásuk, gazdagságuk, műveltségük és testi szépségük felfuvalkodottá tesz (janmaiśvarya-śruta-śrī), azok sajnos nem törődnek azzal, hogy Kṛṣṇa-tudatossá váljanak, és az Istenség Legfelsőbb Személyisége sem törődik anyagi tulajdonságaikkal. A Legfelsőbb Urat csak odaadással lehet elérni (bhaktyā mām abhijānāti). Az egyetlen szükséges tulajdonság az ember odaadása és őszinte vágya az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatára. Rūpa Gosvāmī szintén azt mondta, hogy Isten kegye elnyerésének ára pusztán az ember őszinte vágya (laulyam ekaṁ mūlyam). A Caitanya-bhāgavata így ír:
- kholāvecā sevakera dekha bhāgya-sīmā
- brahmā śiva kāṅde yāra dekhiyā mahimā
- dhane jane pāṇḍitye kṛṣṇa nāhi pāi
- kevala bhaktira vaśa caitanya-gosāñi
„Nézzétek csak Kholāvecā, a bhakta rendkívüli szerencséjét! Az Úr Brahmā és Śiva könnyeket hullattak a nagysága láttán. Az Úr Kṛṣṇát nem lehet elérni hatalmas vagyonnal, követőkkel vagy tanulással. Śrī Caitanya Mahāprabhut csak a tiszta odaadás irányítja.” Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhunak volt egy nagyon őszinte híve, akit Kholāvecā Śrīdharának hívtak, és aki abból élt, hogy banánfa kéregből készített edényeket árult. Bármit keresett, az egyik felét Gangesz anya imádatára költötte, a másikat a megélhetésére. Olyan szegény volt, hogy kunyhójának a teteje telis-tele volt lyukakkal, és mivel rézedényekre és eszközökre sem tellett neki, egy vas edényből ivott vizet. Ennek ellenére az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu hűséges bhaktája volt, és jó példa arra, hogy egy földönfutó is az Úr legemelkedettebb bhaktájává válhat. Az Úr Kṛṣṇa vagy Śrī Caitanya Gosāñi lótuszlábának menedékét nem lehet tehát az anyagi gazdagságon keresztül elérni. Ez a menedék csakis a tiszta odaadó szolgálat útján közelíthető meg.
- anyābhilāṣitā-śūnyaṁ
- jñāna-karmādy-anāvṛtam
- ānukūlyena kṛṣṇānu-
- śīlanaṁ bhaktir uttamā
„A Legfelsőbb Úr Kṛṣṇának kedvezően kell transzcendentális szerető szolgálatot végeznünk, anélkül, hogy a gyümölcsöző cselekedetek vagy a filozófiai spekuláció által anyagi haszonra vagy nyereségre vágynánk. Ezt nevezik tiszta odaadó szolgálatnak.”