HU/SB 5.2.10


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


10. VERS

vācaṁ paraṁ caraṇa-pañjara-tittirīṇāṁ
brahmann arūpa-mukharāṁ śṛṇavāma tubhyam
labdhā kadamba-rucir aṅka-viṭaṅka-bimbe
yasyām alāta-paridhiḥ kva ca valkalaṁ te


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vācam—a hangvibráció; param—csak; caraṇa-pañjara—a bokacsengettyűknek; tittirīṇām—a tittiri madaraknak; brahman—ó, brāhmaṇa; arūpa—forma nélkül; mukharām—nagyon tisztán hallható; śṛṇavāma—hallom; tubhyam—tiéd; labdhā—kapott; kadamba—mint a kadamba virág; ruciḥ—szépséges szín; aṅka-viṭaṅka-bimbe—gyönyörű, gömbölyű csípőkön; yasyām—amelyen; alāta-paridhiḥ—izzó parázs veszi körül; kva—ahol; ca—is; valkalam—a ruha, ami fed; te—tiéd.


FORDÍTÁS

Ó, brāhmaṇa, egyedül bokacsengettyűid csilingelését hallom! Olyan, mintha a csengettyűkben a tittiri madarak csivitelnének egymásnak. Alakjukat nem látom, mégis hallom, ahogy csiripelnek. Ha gyönyörűséges, telt csípődet nézem, látom, hogy a szépséges kadamba virág színét viseli, derekadat pedig izzó parázsöv veszi körül. Azt hiszem, elfelejtettél felöltözni!


MAGYARÁZAT

Āgnīdhra kéjes vágyával, mellyel Pūrvacittit akarta látni, most főként vonzó csípőjét és derekát nézte. Ha egy férfi vággyal néz egy nőre, elbűvöli őt a nő arca, melle és dereka, mert egy nő a férfit nemi vágyainak kielégítése végett először arcának gyönyörű vonásaival, mellének szép formájával, valamint derekával vonzza. Pūrvacitti finom sárga selymet viselt, ezért csípője olyan volt, mint a kadamba virág, s öve miatt derekát mintha izzó parázs vette volna körül. Teljesen fel volt öltözve, de Āgnīdhrát olyannyira hatalmába kerítette a vágy, hogy megkérdezte: „Miért jöttél meztelenül?”